Pár év alatt duplázódhat az AI környezeti terhelése – már az ENSZ figyelmeztet
A mesterséges intelligencia fejlődése látványos eredményeket hoz, de egyre világosabb, hogy komoly környezeti ára is van. Az ENSZ Egyetem új jelentése szerint az AI működését kiszolgáló adatközpontok környezeti terhelése rövid idő alatt több mint kétszeresére nőhet.
A mesterséges intelligencia térnyerése az elmúlt évek egyik legnagyobb technológiai áttörése, ám a háttérben egy kevésbé látványos folyamat is zajlik: az AI működtetéséhez szükséges adatközpontok energia-, víz- és területigénye rendkívül gyors ütemben növekszik. Az ENSZ Egyetem Víz-, Környezet- és Egészségügyi Intézetének (UNU-INWEH) friss jelentése szerint, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, az AI környezeti terhelése 2030-ig megduplázódhat.
A kutatók rámutatnak, hogy sokan még mindig pusztán szoftverként tekintenek a mesterséges intelligenciára, pedig a háttérben hatalmas fizikai infrastruktúra működik. Az AI-modellek kiszolgálásához adatközpontokra, speciális chipekre, villamosenergia-termelésre, hűtőrendszerekre, átviteli hálózatokra, nyersanyagokra, földterületre és jelentős mennyiségű vízre van szükség. Már ma is óriási erőforrásokat emészt fel az ágazat.
Az adatközpontok 2025-ben összesen 448 terawattóra villamos energiát fogyasztottak világszerte.
Viszonyításképpen ez meghaladja Szaúd-Arábia teljes éves áramfelhasználását. Ennek mintegy 20 százalékát közvetlenül a mesterséges intelligencia rendszerek működtetése tette ki. A vízfogyasztás sem elhanyagolható: tavaly az adatközpontok 4,5 billió liter vizet használtak fel, elsősorban a szerverek hűtésére. Ez a mennyiség elegendő lenne több mint 600 millió ember éves vízszükségletének fedezésére a Szaharától délre fekvő afrikai térségben. Működésük emellett 189 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával járt.
Gyorsuló növekedés, gyorsuló környezeti terhelés
A tanulmány előrejelzése szerint a következő években tovább gyorsulhat a növekedés. Az adatközpontok villamosenergia-felhasználása 2030-ra elérheti a 945 terawattórát, vagyis több mint kétszeresére nőhet a jelenlegi szinthez képest. Ez már nagyjából Japán teljes éves villamosenergia-fogyasztásának felel meg.
Ezzel párhuzamosan az AI térnyerése is jelentősen emelkedhet:
- míg jelenleg az adatközpontok energiaigényének körülbelül ötödét teszi ki, 2030-ra akár a teljes fogyasztás 40 százalékáért is felelős lehet,
- a vízigény várhatóan 9,3 billió literre nő,
- az éves szén-dioxid-kibocsátás 189 millió tonnáról 399 millió tonnára emelkedhet,
- a globális adatközponti hálózat által elfoglalt terület a jelenlegi 6.900 négyzetkilométerről több mint 14.500 négyzetkilométerre bővülhet.
A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán problémát jelenthet. Az AI segíthet az elektromos hálózatok optimalizálásában, az energiahatékonyság javításában vagy akár a pazarlás csökkentésében is. Ezek az előnyök azonban várhatóan nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy teljes mértékben ellensúlyozzák a rohamosan növekvő infrastruktúra energia- és vízigényét.
Az AI fogja elhasználni a vízkészleteinket?
Kaveh Madani, a jelentés vezető szerzője szerint globális szinten nem valószínű, hogy a mesterséges intelligencia kimerítené a világ energia- vagy vízkészleteit. A veszély inkább helyi szinten jelentkezhet: egyes térségekben az új adatközpontok olyan régiókba kerülhetnek, ahol már most is korlátozottak az erőforrások.
Ezért a kutatók szerint most van itt az ideje a tudatos tervezésnek, még mielőtt a jelenlegi fejlesztési irányok hosszú évtizedekre meghatároznák az AI infrastruktúrájának működését.
Nyitókép: Shutterstock
forrás: UNU-INWEH
