Megmérgezzük a Földet? A növekvő növényvédőszer-használat komolyan veszélyezteti az ökoszisztémát
A termések megóvása érdekében a gazdák ma már szinte minden talpalatnyi földet vegyszerekkel kezelnek. A növényvédőszer-használat azonban nemcsak a kártevőket sújtja: károsítja a rovarokat, halakat, talajszervezeteket és növényeket is, amelyek az egészséges ökoszisztémák alapját képezik.
Amikor a boltok polcain válogatunk a zöldségek és gyümölcsök között, ritkán gondolunk bele, mi történt velük a földeken. Pedig a növényvédőszer-használat ma már nemcsak agrárszakmai kérdés, hanem környezeti és életmódbeli ügy is. Nem kevés forog kockán: beporzók, talajélet, vizeink állapota, és végső soron a saját egészségünk.
Növényvédőszer-használat számokban: amit a friss kutatás megmutat
- A globális növényvédőszer-használat összesített toxicitása nőtt a legtöbb élőlénycsoport esetében.
- A szárazföldi rovarok, talajlakó szervezetek és halak a leginkább érintettek.
- Mintegy 20 hatóanyag felelős a teljes mérgező terhelés több mint 90 százalékáért számos országban.
- Brazília, Kína, az Egyesült Államok és India adják a globális toxicitás több mint felét.
Növényvédőszer-használat rejtett kockázata: nem a mennyiség a lényeg
Sokáig az volt a mérce, hány tonna vegyszert permeteznek ki a gazdák. Logikusnak tűnik, de félrevezető. Nem mindegy ugyanis, milyen hatóanyag kerül a földre. Van, ami kis dózisban is komoly pusztítást végez, más szerek nagyobb mennyiségben is mérsékeltebb kockázatot jelentenek.
Egy, a Science folyóiratban megjelent tanulmány éppen ezért új módszerrel számolt. A kutatók – az RPTU Kaiserslautern–Landau Egyetem szakemberei – a „teljes alkalmazott toxicitás” alapján vizsgálták a helyzetet. Nemcsak azt nézték, miből mennyit használnak, hanem azt is, az adott vegyület mennyire mérgező halakra, rovarokra, beporzókra, talajorganizmusokra vagy éppen gerincesekre. Az eredmény nem túl biztató.
A rovarok fizetik meg az árát
A leggyorsabban a szárazföldi rovarokat érintő toxicitás nőtt. Márpedig a beporzók – méhek, lepkék – szerepe a mezőgazdaságban és a természetes ökoszisztémák működésében alapvető. Ha ők elpusztulnak, az élelmiszer-termelés biztonsága is sérül. A talaj is komoly terhelést kap. A talajélet, amely a termékenység egyik kulcsa, több régióban fokozódó vegyi terhelésnek van kitéve. Ez hosszabb távon a terméshozamokra is visszaüthet, vagyis a kör bezárul.
Ezek a vegyi anyagok okozzák a legtöbb kárt
A kutatás szerint a növényvédőszer-használatból származó toxikus hatás több mint 90 százalékáért nagyjából 20 vegyi anyag a felelős, például bizonyos piretroidok, organofoszfátok vagy neonikotinoidok. Ez pedig azt jelenti, hogy nem kellene egyszerre minden vegyszert lecserélni: ha sikerülne ezeket a legveszélyesebb szereket kevésbé mérgező alternatívákkal helyettesíteni, máris érezhető javulást lehetne elérni.
Hol van a legnagyobb a baj?
A globális térképen jól látszanak a gócpontok. Brazília, Kína, az Egyesült Államok és India együtt adják a világ növényvédőszer-használatból származó toxicitásának több mint felét. Ez pedig nem véletlen, hiszen ezek az országok hatalmas mezőgazdasági területekkel és intenzív termeléssel rendelkeznek. A termesztett növények típusa sem mellékes. A gyümölcsök, zöldségek, kukorica, szója és rizs adják a globális mérgező terhelés mintegy 80 százalékát.
Csökkenhet-e a növényvédőszer-használat 2030-ig?
A 2022-es ENSZ Biodiverzitás Konferencián az országok vállalták, hogy 2030-ig felére csökkentik a növényvédő szerekhez kapcsolódó kockázatokat. A mostani adatok alapján ez ambiciózusabb feladat, mint korábban gondoltuk.
A kutatók szerint sok ország esetében a 15 évvel ezelőtti toxicitási szintre kellene visszatérni. Ez viszont nem pusztán technikai kérdés. Ide tartozik az ökológiai gazdálkodás arányának növelése, a precíziós mezőgazdasági módszerek terjedése, és az is, hogy az országok átláthatóbb adatközléssel segítsék a valós idejű nyomon követést. Mert amíg nem látjuk tisztán a számokat, nehéz valódi változást elérni.
És hogy ez minket, hétköznapi vásárlókat érint-e? Igen. Az, hogy milyen élelmiszer kerül az asztalra, hogyan alakul a termőföldek állapota vagy a vizeink minősége, hosszú távon az életminőségünket is meghatározza.
Nyitókép: Fotokostic/shutterstock
