Kiírtjuk magunkat az állandó permetezéssel

Alapvetően kell átgondolni az emberiségnek a gazdálkodási szokásait. Ha ugyanis minden jól megy, és képesek vagyunk megmenteni magunkat a klímaváltozás hatásaitól, akkor a vegyszerezés lesz az a részlet, mely egyeduralkodóvá teszi az embert a Földön. Teljesen egyedüli lakóvá.

Írtunk, amit látunk

A nagyüzemi mezőgazdaság tette lehetővé azt, hogy az emberiség ilyen mértékben képes legyen szaporodni. A gépesítés, termelékenységnövelés és vegyszerezés azonban hosszabb távon sajnos megbosszulja magát.

Nem csak arról van szó, hogy az erdőségeket kiírtjuk, bár ezen az „apróságon” sem lehet csak úgy átlépni, mivel csak ez önmagában is olyan súlyos katasztrófákat okoz, melyeket nem is vagyunk képesek felmérni (ami persze nem akadályoz bennünket az erdőirtás folytatásában). A permetezés és a nagyüzemi termesztés lehetővé teszi, hogy szép és sok élelmiszerünk legyen, nem nőnek a gyomok, így magot sem hoznak, és nem károsítják a termést a kártevők, hiszen vegyszerre pusztítjuk őket. Csakhogy ez nem olyan jó, mint elsőre hinnénk.

kép:producer.com

Ha nincsenek gyomok, illetve azok magvai, akkor a termények magvait kénytelenek enni a madarak. A kártevők irtása pedig nem specifikus, vagyis a kijuttatott vegyszerek válogatás nélkül ölik a rovarokat – és sajnos a kétéltűeket, madarakat és sokszor az emlősöket is.

Összeomlás a vége

A vég nélküli permetezésnek a logikus és kiszámítható következménye az, hogy a rovarállomány drasztikusan lecsökken, ami az azzal táplálkozó más állatok számának erőteljes csökkenését is eredményezi, végső soron a biológiai sokszínűség is eltűnik, és ez elképzelhetetlen következményekkel járhat.

A Greenpeace friss tanulmánya rámutat arra, hogy mekkora károkat is okoz a vegyszerezés a környezetnek, így pedig nekünk, embereknek. Hiszen annyira túlzásba visszük az eljárást, hogy van olyan gyümölcsös, melyet egyetlen évben több, mint 30-szor permeteznek le.

kép:axisoflogic.com

A vészharangot rázni könnyű, de mi a megoldás? Szerencsére erre is tudjuk a választ, ez pedig az ökológiai gazdálkodás, melynél a vegyszerek csak akkor használhatóak, ha minden más lehetőség csődöt mondott. Hiszen a kártevők ellen természetes ellenségeikkel is lehet védekezni, melyek kifejezetten és kizárólag azt pusztítják, ami a kárt okozza. Ez jobb nekünk, jobb az állatoknak, jobb a növényeknek, a talajnak, vagyis jobb a Földnek. Sajnos azonban az átállás nem olyan egyszerű, ehhez ugyanis kell a politikai akarat, és bizony a tetemes támogatás is, hiszen a vegyszerezés olcsó, az öko módszerek pedig sokszor drágábbak, vagy bonyolultabbak. Remélhetőleg azonban az emberek felismerik ennek a gazdálkodásmódnak a fontosságát, és nyomást gyakorolnak a termelőkre azzal, hogy vásárlásaiknál előnyben részesítik az ökológiai gazdálkodásból származó termékeket.

lead kép:youtube.com