Mi történik a madarakkal, ha túl korán jön a tavasz? - Halálos csapda lehet a korai felmelegedés
Február végén már rügyeznek a fák, márciusban pedig sokszor akár egy pólóban is kimehetünk a szabadba – ez elsőre ugyan ajándéknak tűnik, de a korai ébredés felboríthatja a természet évezredes rendjét. A korai tavasz hatása a madarakra sokszor végzetes, hiszen a felborult életritmus miatt a fiókák éppen akkor maradhatnak élelem nélkül, amikor a legnagyobb szükségük lenne rá. A kutatók szerint a klímaváltozás nemcsak a hőmérsékletet, hanem a madárpopulációk túlélési esélyeit is alapjaiban írja felül.
Az elmúlt években többször tapasztaltuk, hogy a tavasz berobban, szinte egyik hétről a másikra dughatjuk a szekrény mélyére a télikabátot. A természet ugyan gyorsan reagál a melegebb időre, de nem minden élőlény tud ugyanilyen tempóban alkalmazkodni. A korai tavasz hatása a madarakra ugyanis egyfajta „ökológiai csapda”, ahol a környezet már tavaszi, de a túlélés feltételei még korántsem adottak.
Korai tavasz hatása a madarakra: mi borul fel ilyenkor?
- A tavaszi madárvonulás időzítése és a növények zöldülése között eltérés alakul ki.
- A rovarbőség csúcsa hamarabb jelentkezik, mint ahogy a madarak megérkeznek.
- A visszatérő fagyok és a „hamis tavasz” komoly pusztítást okozhatnak.
- A költési siker csökken, hosszú távon populációcsökkenés indulhat el.
Miért kockázatos a korai tavasz hatása a madarakra?
A zöldülés megelőzi a vonulást
Egy friss, a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent kutatás műholdas felvételek és az eBird adatai alapján 150 észak-amerikai faj vonulását vetette össze a növényzet zöldülésével. A kép nem túl biztató: a tavaszi zöldülés egyre korábbra tolódik, de a madarak nem tudják ugyanilyen ütemben előrébb hozni az indulást.
A füsti fecske vagy a messziről érkező rigófélék nem a hazai időjárás, hanem a belső órájuk és a nappalok hossza alapján indulnak el Afrikából vagy Dél-Amerikából.
Mire megérkeznek a magyarországi erdőkbe, a hernyók és rovarok – a korai meleg hatására – már rég kikeltek, sőt, bebábozódtak. Ezt nevezik a szakemberek fenológiai eltolódásnak. A madarak nem találnak elég fehérjedús táplálékot a tojásrakáshoz és a fiókaneveléshez, ami drasztikus létszámcsökkenéshez vezethet. Az élelemhiány pedig agresszív viselkedést szül; egyes fajok szó szerint élet-halál harcot vívnak egy-egy jobb odúért.
"Hamis tavasz"
A legveszélyesebb forgatókönyv mégis az, amikor a februári-márciusi meleget egy hirtelen hidegbetörés váltja fel. Ilyenkor a növényzet már burjánzik, a madarak elkezdenek fészket építeni, a hormonjaik szaporodásra késztetik őket. Aztán jön egy kemény fagy, és a rendszer összeomlik. A trópusokról érkezett madarak teste nincs felkészülve a mínuszokra, ráadásul a rovarok is visszahúzódnak vagy elpusztulnak. Ilyenkor látni elázott, fagyott szárnyú madarakat a földön, akiknek egyszerűen elfogy az energiájuk a túléléshez.
Kevesebb tojás, kevesebb fióka
Kutatások szerint a zöldülés előrébb tolódása az elmúlt években máris kevesebb tojást és kevesebb túlélő fiókát eredményezett több faj esetében. A költési időszak így kockázatosabbá válik. A tavasz ugyan korábban indul, de az utolsó komoly lehűlés időpontja alig változott – hosszabb az a „veszélyzóna”, amikor egy hidegfront mindent felboríthat.
Mivel segíthetjük a fészkelő madarakat a hirtelen hidegbetörések idején?
Bár a globális folyamatokat mi nem tudjuk megállítani, a saját portánkon sokat tehetünk. Ha hirtelen visszatér a tél, ne szégyelljük újra megtölteni a madáretetőket!
Arra azonban figyeljünk, hogy csak addig támogassuk a madarakat az etetéssel, amíg valóban szükséges, a költési időszakban már ne adjunk nekik magokat! A lényeg az, hogy a költési időszak beindulása, a legkorábbi énekesmadár-fiókák április közepi kikelése után már ne legyen az etetőkben mag, mert előfordulhat, hogy a madarak a fiókáikat megpróbálják ezekkel etetni, s mivel még képtelenek megemészteni, megfulladhatnak.
A korai fészkelés idején a víz is kincs, egy tiszta madáritató életmentő lehet. Érdemes a kertben őshonos növényeket, sövényeket hagyni, mert ezek jobban ellenállnak az időjárási szélsőségeknek, és biztosabb búvóhelyet nyújtanak, mint a kényes dísznövények.
Az ablakokra érdemes sötétítő matricát vagy függönyt tenni, mert a tavaszi napsütésben a madarak gyakrabban tévesztik el az irányt, és az üvegnek csapódva sérülést szenvedhetnek.
Bár a fentiek alapján úgy tűnhet, a vándormadarak vesztésre állnak a klímaváltozással szemben, a természetkutatók szerint még nem késő cselekedni. A madarak elképesztő túlélők, és bizonyos fokig képesek az alkalmazkodásra, de a mi segítségünk nélkül ez a küzdelem sokkal egyenlőtlenebb lenne. Ha megőrizzük a természetes élőhelyeket, változatos növényzetet ültetünk a kertünkbe, és odafigyelünk a kritikus időszakokra, esélyt adunk nekik, hogy bepótolják a lemaradást.
Nyitókép: Bachkova Natalia
