A kullancsok a jég hátán is megélnek - Hamarabb jön a kullancsszezon még az átlagnál keményebb tél ellenére is
Ha azt hitted, hogy az idei kemény tél végre megállítja a kullancsokat, akkor le kell lomboznunk. A korai kullancsszezon sajnos nem egy rossz tréfa: a vérszívók már márciustól aktívak lehetnek, és ebben semmit sem számít, hogy januárban mínusz tíz fok volt. Nem hibernálnak, nem fagynak meg, és nem is unatkoznak. Mutatjuk, miért nem állítja meg a kullancsokat még a hideg tél sem.
Szinte még a téli kabátot sem tettük el a szekrény mélyére, de a természet már régen magasabb fokozatba kapcsolt. A természetjárók és a kutyások körében visszatérő téma, hogy vajon elég hideg volt-e a tél ahhoz, hogy kicsit fellélegezhessünk élősködő-fronton. A rossz hír az, hogy a korai kullancsszezon idén sem kímél meg bennünket. Sőt!
Korai kullancsszezon - röviden a lényeg:
- A kullancsok nem pusztulnak el a hidegben, sőt alkalmazkodtak hozzá.
- Az enyhe telek miatt a kullancsszezon egyre korábban kezdődik.
- A kullancsfertőzés és a Lyme-kór kockázata egész évben fennáll.
- A megelőzés ma már nem csak tavaszi-nyári feladat, egész évben szükség lehet rá.
Mi áll a korai kullancsszezon hátterében?
A válasz egyszerre egyszerű és nyugtalanító: melegebbek a telek. Az elmúlt években ritkán maradt meg tartósan a fagy, a hó pedig szinte ritkaság. Ez a kullancsok számára ideális környezet. Amint a hőmérséklet tartósan 4–5 fok fölé emelkedik, újra aktívvá válnak, gazdát keresnek, és máris indul a vérszívás.
Ezért fordulhat elő, hogy a kullancsszezon ma már nem márciustól októberig tart, hanem gyakorlatilag egész évben jelen van, csak kisebb-nagyobb hullámzással.
Miért nem fagynak meg a kullancsok télen?
Szeretnénk hinni, hogy egy tisztességes januári fagy megoldja a problémát, és „kivégzi” az áttelelő populációt, ez azonban óriási tévedés. A kullancsok az evolúció során elképesztő túlélőkké váltak. Amikor a hőmérséklet zuhanni kezd, nem egyszerűen megfagynak, hanem egyfajta nyugalmi állapotba kerülnek, ez a diapauza. Beássák magukat az avar alá, vagy a talaj felső rétegébe bújnak, ahol kiválóan áttelelnek. A hótakaró ráadásul szigetel: paradox módon pont a hó védi meg őket a komolyabb fagyástól.
A valódi túlélési stratégiájuk azonban a sejtjeikben rejlik. Olyan glicerinszerű anyagokat és speciális fehérjéket állítanak elő, amelyek megakadályozzák a jégkristályok kialakulását a testükben. Amint a nap sugarai kicsit megmelegítik a földet, ezek a biológiai folyamatok visszafordulnak, a vérszívó pedig „felolvad” és éhesen indul útnak.
Tényleg veszélyesebb az enyhe február?
A kullancsszezon hagyományosan április környékén szokott csúcsra járni, de az utóbbi évek tapasztalatai alapján ez az idővonal elmosódott. Ha a kemény tél után hirtelen jön a felmelegedés, a kullancsok egyszerre válnak aktívvá. Ilyenkor nem fokozatosan jelennek meg, hanem szinte robbanásszerűen lepik el az aljnövényzetet.
Érdemes tudni, hogy a kullancs nem válogat: nem csak az erdő mélyén találkozhatsz vele. Egy egyszerű kerti munka, vagy a városi parkban tett séta során is összeszedhetsz egy példányt. A megelőzés tehát nem várhat a „hivatalos” tavaszig. Már most érdemes ellenőrizni a kutyák és macskák védelmét, és kirándulás után saját magunkat is alaposan átnézni.
Láthatatlan veszélyek: A Lyme-kór és TBE
A legnagyobb probléma nem maga a csípés, hanem az a fertőzés, amit a parazita terjeszthet. A két leggyakoribb és legismertebb kullancsok által terjesztett kórokozó Magyarországon a Lyme-kór baktériuma (Borrelia burgdorferi) és a kullancsencephalitis vírus (TBE), amely agyhártyagyulladást okozhat.
A leggyakoribb megbetegedés a Lyme-kór: a korai, körkörös bőrpír a kullancscsípés egyik klasszikus jele, de ha ez nem jelenik meg, az még nem jelenti azt, hogy nincs fertőzés. Gyanús tünetek esetén - láz, ízületi fájdalom, fejfájás - mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
A TBE ellen létezik védőoltás, de a Lyme-kór ellen sajnos csak a fizikai védekezés és a figyelem marad.
Mit tehetsz? Néhány tényleg működő tanács
A kullancs eltávolítása minél hamarabb megtörténik, annál jobb - a fertőzés kockázata az első 24–36 órában a legkisebb. Erre a legjobb eszköz a finom hegyű csipesz, amellyel a bőr felszínénél kell megfogni a kullancsot, és egyenletesen kihúzni. Csavarni, olajozni, körömlakkal kezelni: mind rossz ötlet, ezek csak stresszelik a parazitát és növelik a kórokozó-átadás esélyét. A csípés helyét utána fertőtlenítsük alkohollal, és jelöljük meg, hogy kövessük a bőr reakcióját.
Erdőbe, füves területre indulás előtt érdemes hosszú nadrágot felvenni, a zokniba tűrve, és permetrin tartalmú ruhaimpregálót használni - ez utóbbi hosszabb ideig véd, mint a bőrre kent riasztók. Kirándulás után testátvizsgálás következik: a meleg, rejtett testrészek - hónalj, térdhajlat, fejbőr, lágyék - az elsők, ahol keresni kell.
Korai kullancsszezon: új valóság, amihez alkalmazkodnunk kell
A klímaváltozás nem egy távoli, megfoghatatlan, elvont fogalom. Itt van velünk a mindennapokban, és nagyon is kézzelfogható formában jelenik meg. A korai kullancsszezon pedig egy figyelmeztetés a sok közül: a megszokott évszakos ritmus felborult, és ehhez nekünk is alkalmazkodnunk kell.
Nyitókép: MakroBetz / Shutterstock
