Építkezés algából, kagylóból? – Ez Ausztrália zöld jövője!

Az építőipar forradalma épp ezekkel az élő vagy újrahasznosított alapanyagokkal bontakozik ki, különösen olyan országokban, mint Ausztrália, ahol az éghajlatváltozás, az anyaghiány és a fenntarthatósági célok már nem elméleti kérdések, hanem mindennapi kihívások. de komolyan.. Kagylóból építkezés?

Építkezés algából, kagylóból és gombából

Miközben a cement és acél előállítása hatalmas szén-dioxid-kibocsátással jár, egyre többen keresik az építőipar jövőjét természetes alapanyagokban. Az úgynevezett bioanyagok – vagyis olyan anyagok, amelyek élőlényekből származnak, vagy akár tovább élnek beépítés után is – ma már nemcsak laboratóriumi kísérletek. Ausztráliában és világszerte is egyre több kísérlet zajlik az algából nyomtatott tégláktól kezdve a kagylóhéjból készült vakolatokon át egészen a gombafonalból gyártott panelekig. 

Ezek az új típusú építőanyagok nemcsak biológiailag lebomlóak vagy újrahasznosított forrásból származnak, de sok esetben aktívan megkötik a szén-dioxidot is — akár már azelőtt, hogy bármi beépülne a falakba. Néhány kutatócsoport pedig még tovább megy: olyan „élő falakat” fejlesztenek, melyek idővel mohával, algával vagy zuzmóval borítják be magukat, és önálló ökoszisztémává válnak az épületek oldalán.

Tengeri hulladék újrahasznosítása egy zöld jövőért

Ausztráliában a Queenslandi Egyetemen Ben Hankamer professzor mikroszkopikus algákkal kísérletezik, amelyek nemcsak CO₂-t nyelnek el, hanem 3D nyomtatással téglaformába is önthetők. Az így készült „RoboBlox” téglák organikus formavilágukkal és terrakotta színükkel nemcsak fenntarthatók, de esztétikailag is izgalmasak. Más kutatócsoportok a tengerpartok melléktermékeit hasznosítják újra: az UTS-nél például a tengeri moszatot és osztrigahéjat kombinálják, hogy mozaikos, zöldes tónusú falburkolatokat készítsenek. 

Ezek a fejlesztések egyelőre laboratóriumi és prototípus-fázisban vannak, mivel ipari méretű gyártásuk nehézkes és költséges — de az ipari partnerekkel való együttműködés már elkezdődött. Ami már most is elérhető: a Mineral Fox kagylóhéjból készült vakolatai, amelyek természetes színeikkel és apró gyöngyházfényű darabjaikkal egyfajta fenntartható terrazzo-hatást nyújtanak. Bár ezek prémium termékek (négyzetméterenként akár 400 dollárba – több, mint 140 ezer forintba –  is kerülhetnek), már több nagy ausztrál projektben is megjelentek.

Élő falak, gombapanelek, szalmaházak: ez a jövő

Az új anyagokkal való kísérletezés nem áll meg a tengeri növényeknél. Az Egyesült Királyságban például élő anyagokat használnak úgy, hogy azok beépítés után is aktívan működnek: például algával vagy cianobaktériummal átszőtt falpanelek, amelyek fotoszintézisre képesek, CO₂-t vonnak ki a levegőből, és saját magukat erősítik meg kalcium-karbonáttal. Ausztráliában pedig új életre kel a régi: szalmabálás építkezések és szalma-paneles házak jelentek meg, különféle tűzálló bevonatokkal, amelyek már szélsőséges bozóttűz-veszélyes övezetekben is engedélyezettek. Eközben a gombák, melyeket korábban főként műbőrként emlegettek, ma már építészeti panelként is használhatók: a nyugat-ausztráliai kutatók például bambusz és micélium keverékéből hoznak létre könnyű, de masszív szerkezeteket. 

A kihívás jelenleg főként nem a technológiában, hanem a finanszírozásban, szabályozásban és tanúsításban rejlik: sok bioanyag nem illeszkedik az építőipar meglévő normarendszerébe, ezért lassabban jut el a piacra. 

De a szemléletváltás elindult – és a természet újra a városok részévé válhat.

Nyitókép: Natali Skripnikova / Shutterstock