Mikroműanyagok okozta új veszélyre mutat rá egy friss tanulmány

A mikroműanyagokkal kapcsolatosan a legrosszabb, hogy nem tudjuk pontosan, milyen hatást gyakorolhatnak a szervezetekre. Most egy átfogó tanulmány született, mely azt vizsgálja, ezek a parányi szemcsék hogyan hatnak a növények fotoszintézisére és ezzel együtt a termésmennyiségükre. 

Mikroműanyagok a mezőgazdaságban 

Természetesen az élelmiszertermelés terén sem zárhatóak ki a mikroműanyagok, jelen vannak a talajban, az öntözővízben, mindenhol, így érthető, ha a növényekben is. Bár a szemcsék mérete és kémiai összetétele jelentősen eltérhet, egyiknek sincs keresni valója az élő szervezetekben, mivel azok életfunkcióit jelentősen képesek rontani. Ez igaz a növények és azok fotoszintézise esetében is. 3000 korábbi tanulmány összefésülése rámutat, hogy közvetlenül vagy közvetve (oxidatív stressz útján), de a mikroműanyagok bizony rontják a fotoszintézis hatékonyságát. 

A tanulmány adatai szerint minden közegben más és más lesz az eredmény, illetve a növénycsoportok sem ugyanúgy reagálnak, ami érthető. A búza, kukorica és rizs esetében – melyek legfontosabb élelmiszernövényeink – a fotoszintézis hatékonyságának csökkenése miatt bekövetkező termésvisszaesés a következő 25 évben 4–13,5%-ra tehető, ami rendkívül nagy szám. Érdekes, hogy ha csak 13%-kal sikerülne csökkenteni a mikroműanyagok mennyiségét, az közel tizedére csökkentené a termésveszteséget. 

A mikroműanyagok rombolása tehát tetten érhető, de a tudósok arra is felfigyeltek már, hogy egyes növények esetében a megnövekedett CO2-koncentráció fokozza a fotoszintézist. Ezen két adat, illetve a folyamatra más hatások által gyakorolt változások összehasonlítása még várat magára. 

forrás

Nyitókép: Thx4Stock team / Shutterstock