Évről-évre előkerül a kérdés, hogy melyik a legjobb karácsonyfa. Kinek melyik, hiszen nem vagyunk ugyanolyanok, azonban tény, hogy a vágott fenyő jelenti a legkisebb környezetterhelést.
A cserepes, földlabdás fenyők sajnos egyrészt nem viselik jól a meleg szobát, majd azt sem, hogy a melegből hirtelen újra a télben találják magukat. Ráadásul sokszor kis földlabdával adják őket, mert ez praktikus, de a gyökérzet hiánya, jelentős csonkolása a fa kiültetés utáni túlélési esélyeit is gallyra vágja. Összességében tehát nem éri meg, hiszen számolni kell azzal is, hogy hazánk klímája egyre kevésbé ideális a karácsonyfának választott fenyőfélék számára, kevés a csapadék és túl nagy a meleg. De akkor jobb a műfenyő?
A műanyag fenyő kettős érzetet hoz. Egyrészt így nem kell kivágni a fákat, élhetnek tovább. Ez szép elgondolás, csakhogy ebben a formában nem igaz. A karácsonyfának szánt fenyők kis túlzással olyanok, mint a retek. Kifejezetten azért ültetik, hogy ki lehessen vágni. Termesztett, ültetvényes fákról van szó, erdőt még távolról sem láttak soha, és ki fogják vágni őket akkor is, ha mi nem vesszük meg – legfeljebb az ünnep után mulcs készül belőlük.
A műfenyő ellen szól a mikroműanyagok jelentette probléma, mely akkor is jelen van, ha a fenyő minősége kifogástalan. Ha pedig mégis a műfenyő mellett döntünk – amihez természetesen minden jogunk és lehetőségünk megvan – akkor tartsunk szem előtt két fontos dolgot: ne vásároljunk olcsó műfát. Egyrészt gyorsan szétesik, másrészt nem szép. Egy drágább darab ugyan egy összegben megterhelőbb, de sokkal szívesebben vesszük elő évről évre. És itt a második szempont: használjuk! Sokáig! Ahhoz, hogy egy műfenyő valóban “környezetbarát”, vagy legalábbis kis terheléssel járó megoldás lehessen, 20 évre kell vele tervezni, illetve legalább ennyire. Ehhez pedig egy olcsó, csoffadt kis műfácska nem lesz megfelelő partner...
Nyitókép: Reshetnikov_art / Shutterstock