500 000 életet követelhet a koronavírus elleni oltás előállítása

A vírus megfékezésére tett kísérletek közt az oltóanyag tűnik a leginkább járható útnak. Ezzel egyszer és mindenkorrameg lehetnefékezni a koronavíruspandémiáját, de ennek sajnos nagyon nagy ára lehet.

Immunerősítés

Az oltóanyagoknál a gyógyszeripar sokszor alkalmaz egy olyan anyagot, mely sajnos komoly áldozatokat követel a természettől. Ez asqualene, vagyszkvalén, mely egy szerves vegyület, melyet minden növény és állat, sőt, az ember is termel. Az anyagnak igen nagy szerepe van aszterinekszintézisében, és előszeretettel alkalmazzák az oltóanyagok hatásának fokozására is.

kép: sharksider.com

Aszkavlén termelése bár mindenhol jelen van a természetben, nagyobb mennyiségben jellemzően a mélyebben élő cápák májában van jelen. Ezek a halak 300 és 1500 méteres mélységben találhatóak, és a májuk nagyobb mennyiségben tartalmazza az értékes anyagot. Innen pedig már egyenes út vezet oda, hogy ezeket a ritka és nehezen szaporodó lényeket elkezdik módszeresen levadászni, hiszen a szkvalén igen értékes anyag, nem csak a gyógyszeripar, de a kozmetikai ipar is széppénzeketfizet érte.

És itt lép be a képbe a koronavírus vakcinája. Az állatvédő szervezetek attól tartanak, hogy a mostani vakcinák is alkalmazzák aszkvalént, méghozzá a cápák májából kinyerve. Ez az oltóanyag mennyiségét tekintve fél millió cápa életét követelheti, már persze akkor, ha elegendő egyetlen oltás, és nem szükséges azt ismételni.

Cápa?

Sokan kételkednek abban, hogy valóban veszélynek vannak-e kitéve ezek a fenséges ragadozók. Sajnos tény, hogy a H1N1 vakcina esetében is felmerült ez a probléma, és akkor még nem ismerte a tudomány a cápákból nyertszkvalénmegfelelő alternatíváját, sem szintetikus, sem pedig természetes forrásból. Igaz, azótaeltelt10 év, de a veszély most is valós.

kép: NOAA Ocean Explorer from USA-Wikimedia Commons

Első körben a félmillió cápa lehet, nem is tűnik olyan nagy árnak, ám azzal is tisztában kell lenni, hogy a mélység cápafajai közül azok, melyek nagyobb mennyiségben termelik aszkvalént, nem éppen a gyorsaságukról ismertek. Na nem a sebességről van szó, azzal nincsen gond, de sokesetben 10-15 év is kell, hogy egy állat ivarérett legyen. A tüskéscápák például 2 év vemhesség után adnak életet egyetlen kicsinyüknek, a számok tükrében pedig már érthető, hogy félmillió cápa mekkora veszteséget jelenthet a csúcsragadozók számára, így pedig a teljes ökoszisztéma számára is.

lead kép: curaxia.com.sg