Lassan kifogyunk a vízből

A klímaváltozás egyik fenyegető velejárója a vízhiány. Az olvadó gleccserek és jégsapkák révén sajnos az édesvízkészletünknekegy igen jelentős részét veszítjük el. De miért is alakul ki ez a vízhiány, és mikorra realizálódik?

Vízkörforgás

A víz nem vész el, csak átalakul. A vízkörforgás révén hiába párolog el akár egy egész tó vize, az eső formájában visszajut a talajra. Csakhogy ezzel van egy kicsi baj, illetve több is. Egyrészt a lehulló csapadék nem csak a tó partjai közt érkezik, hanem jóval szélesebb körben, vagyis a tó nem töltődik vissza teljesen. Másrészt, a csapadék időbeli eloszlása sem garantált - illetve a klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebb lesz- vagyis a tavunknak nagyon kevés esélye van arra, hogy újra megtöltődhessen vízzel- inkább csak időszakosan fog létezni.

kép: pumpmakers.com

Részben ebből adódik a világon alakulóban lévő vízhiány. Persze azért ennél lényegesen bonyolultabb a folyamat, de tulajdonképpen a fagyott édesvíz olvadása, az aszályok szélsőségessé válása, illetve az esőzések időbeli eltolódása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberiség kifogyjon az ivóvízből.

Mikor?

Ez egy nagyon jó kérdés. A víz eloszlása, adomborzatilletve az adott területek jellemzőidőjárási viszonyai ebbe is jelentősen beleszólnak. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni a vízhiányra, mint olyasmire, ami időben nagyon távol van. Igaz, hallhattunk már Indiában olyan területekről, melyekhez szállítani kellett a vizet, és Fokváros is került már a vízhiány szélére - sőt, Európában is kellett már vízkorlátozásokat bevezetni.

kép: afric.online

Azt, hogy hazánkat mikor érheti el a jelenség nehéz megmondani, az azonban már most látszik, hogy sok folyó időszakos víztestté alakul, vagyis nincsen jelen egész évben benne a csörgedező víz.

Pakisztán számára a vízhiány a jelen problémája. A vízforrások kutatásával foglalkozó tanács eszeveszetten rázza a vészharangot, hiszen számításaik alapján Pakisztán 2025-re egész egyszerűen kiszárad, vagyis vízellátása teljes egészében az esőzésektől függ majd.

De nincsen jobb helyzetben Újdelhi, vagyBangalorsem, melyek India legfontosabb települései közt vannak, és amelyek nagyon pazarlóan bánnak a talajvízzel. A mezőgazdaság számára az öntözés elengedhetetlen, és a hatalmas ország 1.3milliárdoslakosságának kétharmadaebből az ágazatból tartja fenn magát. A talajvíz azonban nem áll rendelkezésre korlátlanul, és a városok várhatóan 2020 végére ki is fogynak belőle. Ezen a monszun tud változtatni, ahogyan most meg is teszi, hiszen elképesztő méreteket ölt, de a monszun eloszlása nem egységes, és a talaj nem képes egyszerre ekkora mennyiségben beinni a vizet, vagyis a készletek folyamatosan fogynak.

lead kép: newsd.in