Május 17. Péntek, Paszkál

Erre számíthatnak a jövő városai. Nem éppen rózsás a kép...

Zöld zóna
2020. április 03. 16:00
null

Az urbanizáció folyamata a világon hatalmas, még annak ellenére is, hogy vannak kisebb csoportok, melyek éppen az ellenkezőjére, a vidéki életre buzdítanak, tanítanak. Az is igaz, hogy sokan vágynak a zöldbe, a kertbe, de az ő esetükben is a megélhetés a városokhoz kötött, vagyis igazából csak azok terjeszkedését segítik elő.

Metropoliszok

A városok méretei is nőnek, de közel nem olyan léptékben, ahogyan a lakosok száma. Megjelennek a toronyházak, az olyan ingatlanok, melyekben akár 50 család is osztozik, kisebb-nagyobb lakások révén. A beton csak gyarapszik, de a környezeti hatások mellett mással is számolni kell.

kép: pinterest.at

Tudjuk, hogy a városi lét az egészségre is hatással van, hiszen itt a levegő minősége is sokkal rosszabb. Ez sajnos a fertőzésekre való fogékonyságot is növeli, ráadásul a természet hiánya a depresszióra való hajlamot is jelentősen megdobja. Mindenezek mellett pedig még a klímakatasztrófa is erősen érinti ezeket a területeket. Egy friss tanulmány szerint sokkal jobban, mint azt eddig gondoltuk.

Durva kép

A NewCastle-i Egyetem kutatói 571 város adatait elemezték, és vetették össze a klímamodellekkel. A kérdéses adatok az aszályos időszakok, az áradások és a hőhullámok voltak. A vizsgálat során kiderült, hogy az eddigi elképzeléseink, melyek a városok jövőbeli időjárására vonatkoznak, közel sem fedik a valóságot.

kép: best-sci-fi-books.com

2050 és 2100 között a hőhullámok tekintetében ne legyenek illúzióink. Az optimista elképzelések szerint is 2-7°C-kal lesznek melegebbek, mint azt eddig tapasztaltuk. Ha nem leszünk ilyen szerencsések, akkor akár 14°C-kal is melegebbek érkezhetnek a hőhullámok során. Ez azt jelenti, hogy a múlt nyáron például Párizsban tapasztalt meleg, a maga 41°C-ával eltörpül a lehetőség mellett, mikor is akár 55°C-ot is mutathatnak a hőmérők, hiszen ezekaz adatok Európára éppen úgy igazak, mint más kontinensekre.

De itt nem állunk meg, a szárazság mezőgazdaságra mért csapásai mellett a vízellátást is jelentősen befolyásolhatja, és több város is olyan sorsra juthat, mint India egyes települései, ahol egyszerűen kifogytak a vízből. Emellett az áradások is pusztítóbbak lesznek, hiszen szélsőségessé válik a csapadékeloszlás. Ez pedig tragikus, hiszen – ahogyan azt a kutatás társszerzője RichardDawsonprofesszor kiemelte - Párizsban az átlaghoz képest 4 métert is nőtt a Szajna vízszintje.

lead kép: helicopter-view.com

vízjövőidőembervárosélet