Az élelmiszerhulladék csökkentése olyan kihívás, aminek minél nagyobb mértékben leszünk kénytelenek eleget tenni. Nem csak azért, mert döbbenetesen nagy számokról van szó, hanem azért is, mert lassan nem tudjuk tartani a felhasználással a tempót a termesztés terén.
Több és több
A növénytermesztés és az állattartás bizony hatalmas üzlet, aminek hatalmas területi igényei is vannak. De az élelemre szükség van, hiszen az emberiség egyre csak gyarapszik, és a sok éhes szájat természetesen etetni is kell. Ennek megfelelően szépen lassan tűnnek el az ősi erdőségek, az élőhelyek, szinte minden, de ezzel együtt a termesztés gyorsítása, a vegyszerezésés műtrágyázás miatt az élelmiszereinkbeltartalma, vagyis ásványi anyag, nyomelem és vitamintartalma is jelentősen csökken - az utóbbi évtizedekben 50%-kal.
kép: reuters.com
Ha mindezeketegyütt nézzük, akkor talán még elkeserítőbb, hogy akkor, mikor a világ számos országában éheznek az emberek, akkor a civilizáció várhatóan 2 milliárd (!) tonna élelmiszer-hulladékot termel ki 2030-ra.
Hogyan?
Hogy hogyan lehet hatékonyan csökkenteni az élelmiszer-hulladékokat? Innovatív ötletekkel, a milyen NurmanFariekaRamdhany, 25 évesbandungiférfi fejéből is kipattant. Az ő ötlete az volt, hogy valahogy hasznosítsa a csirkék lábán lévő bőrt, hiszen az textúrájában kifejezetten hasonlít a kígyó és krokodilbőrhöz. Ehhez nem is kellett más, mint a sokszor ételhulladékként kidobásra kerülő csirkelábak összegyűjtése. Ezekről a bőrt kézzel nyúzzák le, majd kikészítik, és a darabokat összevarrják, hogy cipőkészülhessenbelőlük.
kép: core77.com
Ezeknek a lábbeliknek az ökológiai lábnyoma igen csekély, hiszen hulladékból készülnek (a visszamaradó csirkelábat is fel lehet használni, nálunk a levesben is nagyon jól elfér, de állateledelként is hasznos lehet). Egy csirkebőr-cipő ára átlagosan 35 és 140 dollár közé esik, vagyis még csak nem is olyan vészesen drága, ha a kinézete mást is mutat, hiszen valóban erősen hasonlít a két említett egzotikus bőrhöz.
lead kép: eatthismuch.com