A városok légszennyezettsége komoly gondot jelent szerte a világon. Persze vannak olyan metropoliszok, melyek helyzete már most is több, mint elkeserítő. Jelenleg a világ legrosszabb levegőjű városa - ha az időjárási anomáliákat nem számoljuk - Delhi, ahol most egy tervezőiroda egy érdekes javaslattal állt elő.
Delhi és a levegő
ASymbiosisArchitectspro-bono, vagyis ingyen tervezett a városnak egy olyan légtisztító rendszert, melynek működtetéséhez nem kell sem áram, sem bentin, semmilyen bevitt energia, csupán némi víz.
Hogy szükséges-e egy ilyen rendszer felállítása a városban? Tulajdonképpen létkérdés, hiszen Delhiben – de lassan a világ minden nagyvárosában - a vezető halálokok közt szerepel a légszennyezettség. Ahogyan egyre többet foglalkoznak a tudósok a kérdéssel, úgy derülnek ki egyre - másra azok a dolgok, melyeket befolyásol a légszennyezettség. A szív és érrendszeri betegségek kialakulását, atüdőproblémákat, a pajzsmirigy panaszokat, de még a várandósság kialakulását, illetve a vetélés bekövetkezését is befolyása alatt tartja a “csendes gyilkos”.
kép: inhabitat.com
Csakhogy nem olyan egyszerű vele felvenni a versenyt, főleg, ha a cél az, hogy valódi segítséget kapjunk fenntartható módon, amiből nem az lesz, hogy egy vagy több vállalat haszna miatt az egész projekt deformálódik, és végül már nem a köz érdekeit szolgálja.
Mindenkié
Ehhez mindenképpen szükséges, hogy a fenntartása igazából ne jelentsen költségeket. Éppen ezért a tervezőiroda olyan tornyokat alkotott, melyek energia felhasználása nélkül képesek a légtisztításra. Hogyan lehetséges ez?
Az aerodinamika elveit alkalmazva hoztak létre egy csavart tornyot, azAũratornyot,melyet belülről növényekkel borítanak. A torony tetején a levegő beáramlik, a nővények közt megszűrődik, amivel a szálló por majdnem teljes egészében kiszűrhető, majd a torony alján távozik a tiszta, és pluszban hűvös levegő.
kép: inhabitat.com
Nem egyetlen toronyról van szó. Az iroda tervei szerint egy hatalmas körben a város körül állítanának fel 60 méteres tornyokat, míg a városon belül hálós elrendezésben 18 méteres, 1 négyzetkilométeres, kisebb, de tökéletesen ugyan olyan építményeket. Ehhez jönnek még a járulékos elemek, jelen esetben az autók tetejére tervezett készülékek, melyekkel a lakosság is beszállhat az akcióba, illetve az „AũraFalcon” névre keresztelt drónokat, melyek a levegő minőségét elemzik. A teljes rendszer együtt azAũrakaptár elnevezést viseli, és nem csak mutatós, hanem nagyon hasznosnak is ígérkezik.
lead kép: inhabitat.com