Elárasztotta az eső februárban Európát: mi ez az extrém időjárás?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huHa úgy érezted idén télen, hogy valami nincs rendben az időjárással, nem képzelődtél. 2026 februárja extrém időjárást produkált: miközben a világ egyes részein szokatlan hideg tombolt, addig Nyugat- és Dél-Európában, sőt Észak-Afrikában is brutális mennyiségű eső esett.
Nem csak arról volt szó, hogy kicsit csapadékosabb volt a hónap. Hosszan tartó esőzések, áradások, földcsuszamlások alakultak ki több országban – Franciaországtól Spanyolországon át egészen Marokkóig. És ami még fontosabb: ez nem egy egyszeri kisiklás, hanem egy nagyobb kép része. De mégis mi ez az extrém időjárás, és mi okozza?
Februárban extrém időjárás uralkodott
- Nyugat- és Dél-Európában, valamint Észak-Afrikában rendkívül sok eső esett
- több helyen áradások és földcsuszamlások alakultak ki
- a jelenséget légköri folyók okozták, amelyek rengeteg nedvességet szállítottak
- a futóáramlás helyzete pont ezek felé a térségek felé terelte a viharokat
- globálisan ez volt az egyik legmelegebb február a mérések kezdete óta
- a melegebb levegő miatt intenzívebb csapadékesemények alakulnak ki
Mit okozott az extrém időjárás, miért esett ennyi eső?
A háttérben egy elég látványos, de kevésbé ismert jelenség áll: az úgynevezett légköri folyók. Ezek olyan keskeny, de nagyon nedves légtömegek, amik elképesztő mennyiségű vízgőzt szállítanak. Amikor ezek Európa fölé érnek, és megfelelő légköri helyzettel találkoznak, akkor abból könnyen lesz napokon át tartó eső. Most pontosan ez történt. Ráadásul a futóáramlás (a magasban futó erős szélrendszer) délebbre húzódott, így ezek a nedves légtömegek pont Dél- és Nyugat-Európa fölé kanyarodtak. Az eredmény: rengeteg esős nap, sok helyen az átlagosnál jóval több csapadék, és olyan helyzetek, amikor a talaj egyszerűen már nem tudta elnyelni a vizet.
Ami igazán durva, hogy mindez nem elszigetelt jelenség. A világ más részein teljesen más szélsőségek jelentkeztek ugyanebben az időszakban. Volt, ahol sokkal csapadékosabb volt az átlagosnál (például Ausztrália vagy Brazília egy része), máshol viszont kifejezetten száraz maradt az idő (például az USA déli része vagy Mexikó északi területei), Észak-Európában és a sarkköri térségekben pedig több helyen hidegebb volt a megszokottnál. Máshol pedig meleg uralkodott. Ez a típusú időjárás egyre gyakoribb, és nem véletlenül.
A klímaváltozás a bűnös
A szakemberek szerint az ilyen szélsőségek mögött egyértelműen ott van a klímaváltozás hatása. A globális átlaghőmérséklet most már közel 1,5 fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időkben. Ez elsőre nem tűnik soknak, de a légkör szempontjából hatalmas különbség. A melegebb levegő több nedvességet tud magában tartani, ami azt jelenti: amikor esik, akkor sokkal nagyobb mennyiség zúdul le rövid idő alatt. Ehhez jön még az is, hogy a tengerek felszíne is melegebb – ez plusz energiát ad a légköri folyamatoknak, és segíti a viharok kialakulását.
A sarkvidéki adatok is elég beszédesek. Az északi-sarki jégtakaró kiterjedése februárban az egyik legalacsonyabb volt, amit valaha mértek ebben a hónapban. Ez nem csak egy távoli probléma: a jég mennyisége hatással van a légköri áramlásokra is, amik aztán befolyásolják, hogy merre mennek a ciklonok, hol esik sok eső, és hol marad szárazság.
De mit jelent ez nekünk?
Talán a legfontosabb: egyre inkább a szélsőségek felé tolódik az időjárás. Nem az a kérdés, hogy lesz-e eső vagy napsütés, hanem hogy mennyire lesz intenzív. A következő a valószínű: hosszabb száraz időszakok után hirtelen jöhet sok csapadék, egy-egy ciklon több napig bent ragad egy térség fölött, és egyre gyakoribbak lehetnek az olyan helyzetek, amikor egyszerre többféle extrém jelenség zajlik a világ különböző pontjain.
Nyitókép: Thomas Winz / Getty Images
Forrás: climate.copernicus
