A hideg országok sincsenek már biztonságban. A júliusi, szokatlanul hosszú és intenzív északi hőhullám újra bebizonyította: a klímaváltozás nem ismer határokat.
Norvégia, Svédország és Finnország – országok, ahol a nyári hőmérséklet történelmileg ritkán emelkedik tartósan magasra – most példátlan forrósággal néztek szembe. Finnországban 22 egymást követő napon mértek 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletet, míg Svédországban 10 egymást követő “trópusi éjszaka” borzolta a kedélyeket, amikor éjszaka sem csökkent 20 fok alá a hőmérséklet. Tudósok szerint ez a hőhullám legalább tízszer valószínűbbé és 2 fokkal forróbbá vált az ember okozta globális felmelegedés miatt – és bizonyos modellek szerint ilyen esemény a klímaváltozás nélkül egyáltalán nem is történt volna meg.
A skandináv országok infrastruktúrája nem a hőségre lett tervezve – és ez a mostani hőhullám alatt fájdalmasan kiderült. Kórházak túlmelegedtek, műtéteket kellett lemondani, és az intenzív osztályokon is nehéz volt biztosítani az optimális hőmérsékletet. A nyári vízi programok felfutása miatt legalább 60 ember fulladt meg, miközben a tavak és tengerek vizeiben mérgező algavirágzás jelent meg. Száznál is több erdőtűz tombolt, a nyaralásokon emberek ájultak el a hőségben. A legutóbbi, 2018-as nagy skandináv hőhullám idején Svédországban 750 ember halt meg idő előtt – a szakértők most is hasonló halálozási arányt várnak, amint az adatok feldolgozásra kerülnek.
A hőhullám nemcsak az emberek, hanem az állatvilág számára is kíméletlen volt. A híres skandináv rénszarvasok közül több elpusztult, mások árnyékot keresve városokba merészkedtek, sőt, egyes állatok hűvös alagutakban húzódtak meg, ami az autósokra is veszélyt jelentett. A jelenség a több mint ezer éve rénszarvastartással foglalkozó őslakos számi közösségek megélhetését is fenyegeti, így a klímaváltozás ebben az esetben nemcsak környezeti, hanem emberi jogi kérdéssé is vált.
A kutatók figyelmeztetnek: a globális felmelegedés jelenlegi, 1,3 Celsius-fokos szintjén még a “hideg” éghajlatú országok is életveszélyes hőséggel szembesülhetnek. Ha a felmelegedés eléri a 2,6 fokot, az ehhez hasonló hőhullámok ötször gyakoribbá válhatnak az évszázad végére. A forró nappalok mellett különösen veszélyesek az úgynevezett trópusi éjszakák, amikor a szervezet nem tud lehűlni és regenerálódni – ez különösen súlyosan érintheti az időseket és a krónikus betegségben szenvedőket.
A tudósok szerint minden tizedfok számít: a 2018 óta tapasztalt mindössze 0,2 fokos globális hőmérséklet-emelkedés is megduplázta az ilyen extrém hőhullámok esélyét.
Az olaj, a gáz és a szén égetése embereket öl
– figyelmeztetnek a szakértők, hangsúlyozva, hogy az egyetlen kiút a fosszilis energiahordozók fokozatos kivezetése és a megújuló energiaforrásokra való gyors átállás.
A skandináv hőhullám drámai üzenete világos: nincs olyan ország, amely biztonságban lenne a klímaválság hatásaitól.
Nyitókép:LCV / Shutterstock
Forrás: TheGuardian