Egekbe szökő, 44 fokos hőség: ezrek kerülnek veszélybe

A hatóságok vészintézkedéseket hoztak a hőség miatt, a turisták árnyékba húzódtak, a munkások egy része pedig napközben nem dolgozhat. Az extrém hő a klímaváltozás egyik közvetlen és egyre gyakoribb jele.

Hőmérsékleti csúcsok és vészhelyzetek – mikor lesz vége a hőségnek?

A legmagasabb mért hőmérséklet elérte a 44 °C-ot Görögország egyes részein, míg Szófiában, Bulgária fővárosában 39 fokot mutattak a hőmérők. A görög meteorológiai szolgálat magas szintű figyelmeztetést adott ki, több városban ideiglenesen lezárták az iskolákat és régészeti helyszíneket, köztük az Akropoliszt is. Montenegróban és Albániában is rendkívüli egészségügyi kockázatokat jelent a hőség, mivel a magas hőmérséklethez gyakran társul szélcsend és magas páratartalom, ami nehezíti a szervezet hőleadását.

A hatóságok Görögországban korlátozták a nehéz fizikai munkát 12 és 17 óra között. Különösen az építőipari és mezőgazdasági dolgozók védelme volt sürgető, hiszen a tartós melegben nemcsak a hőguta, hanem hosszabb távon a szív- és érrendszeri problémák kockázata is megnő.

A turisták tömegesen keresik a hűvösebb helyeket – medencék, árnyas parkok, vízpartok –, miközben a népszerű szabadtéri nevezetességek sok helyen ideiglenesen bezártak. Jó kis nyaralás, ugye?

Mit tehetünk mi?

A hőhullámok nem csupán kellemetlenek – súlyos egészségügyi és társadalmi következményekkel is járhatnak. Ezért fontos, hogy egyénileg is tegyünk azért, hogy védekezzünk, és hogy csökkentsük a hasonló jövőbeli szélsőségeket. 

Rövid távon ügyeljünk arra, hogy a legmelegebb órákban – jellemzően 11 és 17 óra között – lehetőség szerint ne tartózkodjunk a tűző napon. Fogyasszunk bőségesen vizet, lehetőleg hűtött, de nem jeges formában, és kerüljük a koffein- vagy alkoholtartalmú italokat. Fontos, hogy segítsünk azoknak, akik nem tudnak megfelelően hűtött környezetben tartózkodni – például egyedül élő időseknek vagy hajléktalan embereknek –, és ne hagyjunk háziállatot vagy gyereket zárt, parkoló autóban még rövid időre sem!

Hosszabb távon mindannyiunk felelőssége, hogy csökkentsük a klímaváltozást súlyosbító tényezőket. A városi környezetben élők például részt vehetnek faültetésekben vagy közösségi kertek létesítésében, amelyek mérséklik a városi hősziget-hatást. Energiatakarékos életmód – például a légkondicionáló ésszerű használata, tömegközlekedés vagy kerékpár előnyben részesítése, kevesebb húsfogyasztás – mind hozzájárulnak az emissziók csökkentéséhez. 

A hőség nemcsak egy nyári kellemetlenség, hanem egy jelzés: itt az idő cselekedni – egyéni és közösségi szinten egyaránt.

Nyitókép:New Africa / Shutterstock

Forrás: Reuters