2020. augusztus 10. hétfő
Lőrinc

Milyen időjárásokat okozhat egy anticiklon?

2020. május 1., 14:00
Milyen időjárásokat okozhat egy anticiklon?

Már egy korábbi tudásfelhő cikkben leírásra került az anticiklon kialakulásának egyes lépései és azok jellemzői. Ezt a részt e meteorológiai jelenség által kialakított időjárási helyzetek bemutatásával folytatjuk.

A lefelé tartó légelem adiabatikus állapotváltozáson megy keresztül, ami lényegében azt jelenti, hogy a légrész nem cserél hőt a környezetével. Pontosítva, az anticiklonok esetében száraz adiabatikus változásról beszélünk, azaz a légrész hőmérsékletének megváltozása csakis a légrész nyomásának megváltozásából ered (nedves esetben még két további tényező befolyásolja a levegő hőmérsékletét). E folyamat mentén a süllyedő légelem nedvessége csökken és a légoszlop fokozatosan kiszárad, aminek következményeképp a felhőzet is feloszlik és a légkör stabilabb lesz.

Összességében derült, száraz időt okoz, amit a frontok sem zavarnak meg. Egyedül a helyi hatások okozhatnak ettől eltérő időjárást.

Az anticiklon hatása nyáron

Mivel a nap folyamán nincsen olyan felhő, ami visszaverné a napból érkező sugarakat, ezért sokkal több napsugárzás éri a földfelszínt. A jobban felmelegedett felszín pedig markánsabban felmelegíti a felette található levegőt. A gyors melegedésnek köszönhetően feláramlás veheti kezdetét, ami miatt lokális, délutáni záporok és zivatarok alakulhatnak ki. Azonban ezt a magasban létrejövő zsugorodási inverzió gátolhatja. Ez azt jelenti, hogy a magasban bizonyos szinteken (1-2 km-es magasságban, de akár 4-5 km-en is előfordulhat) a magasság növekedésével a hőmérséklet nem csökken, hanem nő. Bármelyik évszakra jellemző lehet.

Nyáron erős besugárzás hatására gyakorta kialakuló felhőtípus, ami tovább már nem fejlődik, ezért „szép idő” felhőnek is nevezik. (szepido.hu)

Éjszaka a felhők hiánya miatt bekövetkező erős kisugárzás hatására (nincsen felhő, ami visszaverné „megtartaná” a hőt), nagy a napi hőingás. Nappal nagyon felmelegszik a légkör, éjszaka pedig nagyon lehűl.

 

Az anticiklon hatása télen

Egy tipikus anticiklon okozta késő őszi, téli (bármelyik évszakban előfordulhat, de ezekben a leggyakoribbak) időjárási helyzet a köd, ami elsősorban a kisugárzási inverzió hatására alakul ki. Napközben a derült idő ellenére sem tud kellőképpen felmelegedni a felszín, továbbá az éjszakai felszíni kisugárzás miatt (felhő hiányában), a levegő hőmérséklete erőteljesen hűl.

Legalacsonyabb hőmérséklet a talaj közelében alakul ki és a magasság növekedésével a hűlés mértéke csökken. A köd egészen addig nem oszlik fel, míg az inverzió meg nem szűnik. Ez leginkább napfelkelte után szokott megindulni, amikor a napsugárzás hatására elindul az alsó és a felső légrétegek keveredése, ezáltal az alsó részek is felmelegednek. Kialakuló turbulencia hiányában akár egész nap is fennmaradhat a ködös helyzet, a napsütés ellenére is.

Természetesen a köd kialakulásához szükséges, hogy a levegő elérje a harmatpontot, mivel ekkor fog megindulni a levegőben található vízgőz kicsapódása. A kifejezetten hideg téli napok az anticiklonok jelenlétéhez köthetők.

A szennyezett levegő fenntartója

Az anticiklon által kialakított időjárási helyzet, kifejezetten kedvező feltételeket biztosít a magas szennyezőanyag-koncentráció kialakulásához. Egy tipikus téli, ködös, inverziós helyzet (a fűtésből származó káros anyagok extra mennyiséget is jelentenek), amikor az átkeveredés hiányában a magasban lévő tiszta levegő nem tud lejutni a felszínre és a szennyezett levegő (akár napokra, hetekre) „ráül” az adott térségre, városra. Továbbá csapadék sincs, ami esetleg biztosíthatná a nedves ülepedést.

agrotrend.hu

nenc-la.org

Az egyik legjelentősebb ehhez köthető esemény az 1952-ben történő londoni „Nagy Szmog” időszak, ami 4 napon keresztül (1952/53 telén végig ilyen helyzet volt, csak egyes időszakokban enyhébb) bénította meg London városát. A város teljesen leállt, mivel még nappal is méterekre csökkent a látótávolság. Az emberek csak maszkban hagyták el otthonukat, mivel a szúrós szag csípte az orrot és a szemet, a korom pedig fanyar ízt hagyott a szájban. A szmog felemelkedés után a várost egy nyálkás koromréteg lepte el, amit csak a napokkal később érkező eső tudott lemosni, így az utcákon fekete színű esővízpatakok csordogáltak. Több mint 4 000 ember halt meg a 4 nap leforgása alatt.

erdekesvilag.hu

erdekesvilag.hu

lead kép: kpbs.org