Ma van Szent László napja: nézzük, mit jósol az időjárás!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huJúnius 27-e, Szent László napja a magyar néphagyomány egyik kiemelt nyári jeles napja. Szent László alakja nemcsak történelmi és vallási szempontból fontos, hanem a paraszti kalendáriumban is különleges szerepet kapott: napjához több időjárási megfigyelés és termésjóslás is kapcsolódott. A régi gazdálkodó közösségek számára a nyár végi termés, a szénakaszálás és a gabona állapota nagymértékben függött attól, milyen fordulatot vesz az időjárás június végén.
Szent László napja közvetlenül a nyári napforduló utáni időszakra esik. Csillagászati értelemben ilyenkor a Föld északi féltekéjén már túl vagyunk a leghosszabb nappalon, de a légkör tehetetlensége miatt a legmelegebb időszak még csak ezután következik.
Szent László napja sokat elárul az előttünk álló nyárból
Szent László napja meteorológiai szempontból is érdekes: június végén a Kárpát-medencében gyakran alakul ki erős konvekció, vagyis a felmelegedő felszín miatt intenzív függőleges légmozgás. Ez kedvez a záporok, zivatarok, olykor jégesők kialakulásának. Nem véletlen, hogy a népi megfigyelések is ekkorra tették az első komoly nyári időjárási fordulókat.
A tapasztalat szerint a június végi idő sokat elárult a következő hetek alakulásáról — különösen arról, száraz vagy csapadékos lesz-e a betakarítás előtti időszak.
Milyen időjóslások kapcsolódnak Szent László napjához?
Az egyik legismertebb mondás szerint: „Ha László napján esik, sokáig esik.”
Ez arra utal, hogy a tartós ciklonális helyzetek — amikor egymást követik a nedves légtömegek — a nyár közepén akár több napos csapadékos periódust is okozhatnak. Bár a népi regula nem egzakt előrejelzés, statisztikailag van mögötte logika: ha ebben az időszakban egy stabil frontrendszer telepszik a térség fölé, abból valóban elhúzódó csapadékos periódus alakulhat ki.
Más vidékeken úgy tartották:
- Ha derült az ég Szent László napján, jó lesz a gabonatermés.
- A nagy meleg bőséges gyümölcstermést jelez.
A mennydörgés viharos júliust vetíthet előre.
Ezek a megfigyelések részben a növényélettani folyamatokkal is összefüggnek. A kalászosok számára június végén a túl sok csapadék kedvezőtlen lehet, mert növeli a gombás betegségek kockázatát, míg a napos, meleg, de nem extrém száraz idő segítheti az érési folyamatokat.
Szent László és a viharok
A néphitben Szent László gyakran védelmező szentként jelent meg. Egyes tájegységeken úgy hitték, közbenjárása megóvhatja a termést a jégveréstől és a pusztító viharoktól.
Ennek kulturális alapja sem véletlen: a nyár közepi zivatarok a modern meteorológia szerint is a legnagyobb károkat okozó időjárási jelenségek közé tartoznak. A jégeső, a felhőszakadás és a viharos széllökések ma is komoly mezőgazdasági veszteségeket okozhatnak.
A régiek tehát nem pusztán babonából figyelték ezt a napot — sok generáción át gyűjtötték a természet jelzéseit, és ezekből próbáltak következtetni a közeljövőre.
Szombaton tetőzik a hőhullám
Ma a forróság újabb fokozatba kapcsol, és a hőhullám várhatóan eléri a hétvégi csúcsát. A trópusi éjszaka után sokfelé már a reggeli órákban erőteljes melegedés kezdődik. A nagyobb városokban és a vízpartok közelében a hajnali minimum-hőmérséklet sem csökken 21–25 fok alá, vagyis a szervezet éjszaka sem kap valódi lehetőséget a regenerálódásra. Ez különösen megterhelő lehet azok számára, akik lakásukban sem tudják hatékonyan csökkenteni a beltéri hőmérsékletet. 40 fokig fokozódhat a kánikula, marad a vörös riasztás is.
