Ellepték a strandokat, az elpusztult példányok pedig a vízen úsznak tömegével – Brutális árvaszúnyog-invázió a Balatonnál
A Balaton partján az idei nyár ismételten a kis, repülő rovarok inváziójáról szól. A déli parton, például Siófokon, és egyre inkább az északi strandokon is hatalmas sűrűségben lepték el a víz feletti területeket az árvaszúnyogok.
Az árvaszúnyogok inváziója miatt több nyári eseményt is át kellett szervezni, az ijedtséget pedig csak fokozza a víz felszínén úszó elpusztult példányok látványa. A jelenséget megdöbbentő videók is dokumentálják: az árvaszúnyogok tömeges rajzása szinte felhőként borítja be a part menti sávokat, ami sok fürdőzőnek és turistának okoz kellemetlenséget.
Az árvaszúnyog-rajzás hátterében több tényező együttes hatása áll
A jelenség részben természetes ökológiai folyamat, a Balaton élővilága ugyanis minden nyáron produkál kisebb-nagyobb árvaszúnyog-rajzásokat. A döbbenetes mértékű invázióhoz a szakértők szerint az idei enyhe tél, a meleg június, a magas algakoncentráció és a víz egyenletes hőmérséklete egyaránt hozzájárulhatott, a mezőgazdasági műtrágyák beszivárgása és a halgazdálkodás során vízbe juttatott etetőanyagok (foszfor) pedig csak tovább fokozták a problémát. Minél több ugyanis a lárvák tápláléka, annál nagyobb a kikelő példányok száma.
Már tavasszal tudták, hogy elözönlik a partokat
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakértői már tavasszal jelezték a tömeges rajzást, és jelenleg is nyomon követik a folyamatokat. Az árvaszúnyogok idei első generációjának rajzása júliusban véget ért, azonban a lerakott petékből kikelő második generáció továbbra is folyamatos rajzásokat produkál majd augusztusban és szeptemberben.
Veszélyt jelentenek az árvaszúnyogok az emberre?
Szerencsére az árvaszúnyogok teljesen ártalmatlanok az emberre nézve, vagyis csupán bosszantó „vendégekről” van szó, nem pedig veszélyes betolakodókról. Nem csípnek, nem szívnak vért, így nem terjesztenek betegségeket, szemben például a tigrisszúnyoggal vagy a csípőszúnyogokkal. Az egyetlen problémát a tömegük okozza: bosszantó lehet, ha a bőrön, ruhán vagy az ételen landolnak, de egészségügyi kockázatot nem jelentenek. Ha valaki véletlenül lenyel néhány árvaszúnyogot a vízből vagy a levegőből, az általában nem jelent egészségügyi kockázatot. Emésztés során egyszerűen lebomlanak, a szervezet feldolgozza őket.
Érdemes-e irtani őket?
A rovarölő szerek a vízi élőlényekre is hatnak, és a tömeges alkalmazásuk hosszú távon akár több kárt okozhat, mint hasznot. A csípőszúnyogok ellen alkalmazott szereket a Balatonhoz közeli vizekben egyébként is tilos használni. A természetes védekezés lehetőségei korlátozottak, és a tömeges rajzások ellen a leghatékonyabb hosszú távú megoldás a tó öntisztulási képességének javítása: a parti nádasok megőrzése, a vízbe jutó tápanyagok, például a műtrágyák, a foszfor és etetőanyagok mennyiségének csökkentése.
A kutatóintézet szakemberei azt javasolják, hogy a nagyobb rajzás elkerülése érdekében senki ne bolygassa a part menti bokrokat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek, ne szórjunk ételmaradékot a Balatonba, sötétben pedig igyekezzünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket.
Nyitókép: Creative Touch Imaging Ltd / NurPhoto via AFP / AFP
Ezek is érdekelhetik
