A tél fogalma kissé kezd átalakulni idehaza is. Ez elsősorban a klímaváltozásnak köszönhető, hiszen a téli időjárásnak egyre ritkábban része a hó, a fagy, de még a hideg is.
Persze ez nem mindig volt így, a múltban számtalanszor produkált a természet extrém időjárási viszonyokat, legyen szó havazásról, hidegről. Ha azonban a téli időjárással kapcsolatban a szokatlan meleg a kérdés, ahhoz nem kell időben messzire menni.
1947-ben érkezett hazánkba a legdurvább hómennyiség, mely még az Alföldön is 2 méteres hóvastagságot eredményezett. Akkor azonban a legvastagabb valaha hazánkban mért hóvastagságot Görgényszentimrén mérték (ez a terület ma Románia része), akkor 3 méter mély hóban igyekeztek előre jutni télen az emberek.
1987 januárjában érkezett az idehaza mért legintenzívebb havazás. Akkor egyetlen nap leforgása alatt 50-70 cm friss hó hullott, ami már önmagában is igen szélsőséges helyzeteket képes teremteni, de ehhez kapcsolódott még a szél is. Az erős szél miatt hótorlaszok alakultak ki, melyek komoly veszélyt jelenthetnek még a közlekedésre is – erre több példa is volt az elmúlt évtizedekben. A hatalmas havazás mellé társuló szél abban az évben 2-3 méteres akadályokat is létrehozott.
Már 1962-ben sem volt valami meleg a karácsonyi időszak, hiszen akkor -10°C és -20°C között alakultak az értékek. De még ezen is túltett az 1928-29-es tél, amikor a hőmérő higanyszála addig nem látott mélységekbe süllyedt. A leghidegebbet Miskolctapolcán (Görömbölytapolcán) mérték, -35°C-ot. Az extrém hideg nemcsak közlekedési fennakadásokat hozott magával, hanem az élelmiszerellátás is akadozott, valamint a tüzelőanyag is hiánycikké vált. Az évben télen megugrott a hipotermiás és a fagyási sérüléssel járó esetek száma is. Ez az év volt az egyik legtöbb halálos áldozatot követelő téli időszak az ország történetében.
Ezen csak három tél tett túl. 1916-17 tele, de az első világháború tombolása miatt az adatokban nem csak a hideg áldozatai jelennek meg. 1944-45 tele, ahol a második világháború zajlott, vagyis itt is erősen torzított adatokat kapunk, illetve 1956-57 tele, amikor pedig a forradalom torzítja az adatokat.
Az utóbbi években, évtizedekben a klímakatasztrófa erősen átalakította hazánk időjárását is és sajnos ennek változására jelenleg csekély esély mutatkozik. Még akkor is melegebbek és hómentesebbek lesznek a telek, ha sikerül betartani a klímaegyezményben foglaltakat és a felmelegedés léptékét 1,5°C alatt tudjuk tartani.
Mivel a klímakatasztrófa erős indikátora a melegebb teleknek, így nem meglepő, hogy az idehaza valaha mért legenyhébb tél sincsen időben távol tőlünk. Ez 2023-24 tele, azaz a tavalyi, ekkor ugyanis még az 1991-2020-as átlaghoz képest is több mint 3°C-kal melegebb volt.
A második helyre 2022-23- as tél érkezett meg, igaz, ekkor legalább karácsonykor volt hó sokfelé az országban. A harmadik helyen pedig egy picit távolabbi, de még bőven hozzánk kötődő időpont szerepel. Ez 2006-2007 tele volt, amikor az átlaghőmérséklet a szokásoshoz (1901-től mért adatokhoz képest) képest 4-5°C-kal is magasabb volt. Több olyan nap is akadt az év elvben leghidegebb időszakában, mikor a hőmérők 15°C feletti értékeket is mutattak. Abban az évben havat még a magasabban fekvő részeken is csak alig láthattunk, és a tartós fagyok is elkerültek minket.
Nyitókép: Shutterstock
Az 1987-es joggal örökranglistás a magyarországi szélsőséges téli időjárás témakörében: