Télen az egyik legjobb dolog a hóesés. Persze akkor, ha nem kell munkába sietni, és a gyerekek is kedvükre játszhatnak, építhetnek a friss hóból. Éppen ezért árgus szemekkel figyeljük az időjárás jelentéseket, mikor mondanak végre havazást - erre az iparterületek közelében nagyobb az esély.
Az is előfordul, hogy egyszercsak a semmiből hullani kezd a hó, holott ezt senki nem jelezte előre. Csak a ködöt, nyákos, nemszeretem időt, és mégis, hófehérré változik a táj. Ilyenkor azonban nem arról van szó, hogy valamit benézett az időjárás előrejelzés elkészítése során a meteorológus, hanem jó eséllyel az “ipari havazás” jelenségével állunk szemben.
Havazni akkor kezd, mikor a légkörben található nedvesség a magasabb légrétegekben jelenlévő, fagypont alatti hőmérséklettel találkozik. A hópelyhek pedig akkor érik el a talajt is, ha annak közelében is fagypont körüli hőmérsékletekkel találkozhatunk. Ipari havazás azonban nem így képződik, annak a magas légköri jelenségekhez – ahonnan a természetes havazás indul – nem sok köze van.
Ahogyan az a nevéből is kiderül, jellemzően ipari területek közelében alakul ki a jelenség és szükség van hozzá az a talaj közeli légkör igen magas páratartalmára, azaz például ködre. Ezen felül fagypont közeli talajmenti hőmérsékletre. Igaz, ez még kevés lenne, hiszen a hidegben is lehet köd, ezzel gyakran találkozunk telente. Itt lép be a képbe az emberi tevékenység.
Az iparterületeknél ugyanis megfigyelhető még egy tényező, ez pedig a minimális páratöbblet. Ez származhat gyárkéményből, de akár hóágyúból is. Ráadásul a kéményekből szennyező anyagok is kikerülnek, melyek ugyan mikroszkopikusak (mint a levegőben szálló por), ugyanakkor tökéletes kondenzációs magként funkcionálnak. Egyszerűbben kifejezve ezeken a szemcséken a mikroszkopikus vízcseppek könnyebben kicsapódnak, megfagynak, majd elég “kövérre” hízva havas eső, hó formájában lehullanak. Mivel a szél kilométerekre is sodorhatja ezeket a mikroszkopikus kondenzációs magokat, így nem csak közvetlen a gyárak közelében találkozhatunk ezzel a jelenséggel, amit az emberi tényező miatt a meteorológia nem is tud előre jelezni.
Ez azt is jelenti, hogy az ipari területek közelében, mint amilyen Pécs, Dunaújváros, Kőbánya, Miskolc, Gyöngyösújfalu, Újpest, Hatvan vagy éppen Százhalombatta, a téli időszakban a havazásra is nagyobb az esély. Erre példákat is sokszor láthattunk az iparilag kiemelt régiókban, és környékükön.
Nyitókép: Shutterstock