Van még mit javítani az árvízvédelmi rendszereken, hiszen a klímaváltozás egyik velejárója a kiszámíthatatlan időjárás, és az azzal együtt érkező tekintélyes mennyiségű, néhány óra vagy nap alatt jelentkező csapadék.
kép: AFP - Getty
Napjainkban az egyik legmodernebb árvízvédelmi rendszer aMose, mely a bibliai alakról kapta nevét, aki szétválasztotta a Vörös-tengert.MoseVelencét óvja, méghozzá nagyon hatékonyan, hiszen akár a 3 méteres árapály jelenséggel együtt járó áradást is képes kiküszöbölni.
kép: Reuters
Apróbb hátránya, hogy aktiválásához jóval az áradás előtt kell reagálni, egészen pontosan két nappal, azaz 48 órával előtte. Ennyi időre van szükség ahhoz, hogy a rendszer elvégezze feladatát, amivel nem is lenne gond, ha nem szólna bele a játékba a klímaváltozás.
kép: Reuters
A melegedő tengerek azonban felgyorsítják és szélsőségessé teszik az időjárási jelenségeket. Ennek köszönhetőenMose lehet akármilyen hatékony, akkor sem tud időben reagálni a kialakult helyzetekre. Így pedig bekövetkezik az, ami most is, hogy Velence újra bokáig-combig áll a vízben.
kép: Andrea Pattaro-AFP-Getty Images
Azon túl, hogy turisztikailag ez mit jelent – hiszen most ez nem igazán számottevő a koronavírus miatt -, az áradás komoly terhet ró az épületekre, és persze a lakókra, boltosokra, valamint a központi költségvetésre is. A feladat tehát vagyMosefürgébbé tétele, a meteorológiai előrejelzések komoly fejlesztése, vagy talán a legjobb: a klímakatasztrófa megállítása.
kép: Andrea Merola-EPA
lead kép: Andrea Pattaro-AFP-Getty Images