2020. december 5. szombat
Vilma

Újranyitás: és most merre?

2020. május 25., 16:00
Újranyitás: és most merre?

A koronavírus járvány utáni újranyitás sok kérdést vet fel. A gazdasági vonatkozásokon túl a világon mindenhol az a kérdés: vajon a zöld vonal lesz előnyben, vagy visszatérünk a megszokott, romboló kerékvágásba. 

Merre tovább? 

A kérdés azért is égetően fontos, mert mostanra már ki lehet jelenteni: beléptünk a járványok korába, a koronavírushoz hasonló kórokozók bizony mostantól az életünk szerves részét képezik majd. Ennek oka egyszerűen az, hogy túl sokan vagyunk, túl sok a kapcsolódás azokkal az állatokkal, melyek számunkra ismeretlen betegségeket hordoznak, és adhatnak át nekünk. 

kép: David Silverman-Getty Images

Kína számára az újranyitás azt eredményezte, hogy a légszennyezettségi adatok kiugrottak, mindent egyszerre “durrantottak” be, hiszen pótolni kell a kiesett nyereséget. Ez az út pedig nem jó, hiszen tudjuk, hogy a vírus terjedésében is jelentős szerepet játszott az, hogy mennyire szennyezett a levegő. 

Milánó, a többi Európai nagyvároshoz hasonlóan mást tervezett, de ők meg is valósították. 

 

Újragondolt életvitel 

Először is, továbbra sem múlt el a fertőzés veszélye, ezt minden olyan embernek meg kell értenie, aki az újranyitás miatti örömében hirtelen mindent szeretne csinálni, egyszerre. Ennek megfelelően Milánó városa is arra ösztönzi az embereket - és persze a munkáltatókat is – hogy aki csak teheti, továbbra is otthonról dolgozzon. 

kép: iberdrola.com

Vannak azonban olyan munkahelyek, melyek esetében ez nem megoldható, illetve az iskolások számára sem jelent sajnos egyelőre tényleges alternatívát az online oktatás. Számukra marad a tömegközlekedés, ami viszont fertőzés szempontjából nagyon nem szerencsés eszköz. A vezetés éppen ezért igyekszik megoldani, hogy a járműveken is lehessen tartani a távolságot. Ennek érdekében jelöléseket helyeznek el a padlón, hogy be tudják tartani az emberek a biztonságos távolságot, valamint, ha az így csökkentett utasszámmal induló járatok elérik kapacitásuk végét, akkor lezárják a belépési lehetőségeket is. Emiatt a munkáltatóktól és az iskoláktól is rugalmasságot kérnek a kezdési időpontokkal kapcsolatban. 

Fontos, hogy a városban viszonylag kevés ember rendelkezik autóval, hiszen a parkolást is csak bajosan lehet megoldani. Azért, hogy az emberek ne az autót válasszák, a belvárosban 35 kilométernyi utat alakítanak át a gyalogos és biciklis forgalom számára. A megmaradó utakon pedig 30-35 km/h-ás sebességkorlátozást vezetnek be. 

A lépések drasztikusak igaz, de egyelőre a gyalogos közlekedés, valamint a bicikli jelenti a legbiztonságosabb közlekedési formát a járvány szempontjából, és a légszennyezettség visszaszorításának okán. Ez a példa pedig ragadós kell, vagy inkább kellene, hogy legyen egész Európában, sőt, az egész világon, mert a változás elkerülhetetlen, és minél tovább halasztjuk, annál jobban fog fájni. 

lead kép: smartcitiesworld.net