2021. január 23. szombat
Rajmund, Zelma

Szemétből űrállomás? 

2020. november 23., 08:00
Szemétből űrállomás? 

Az embert az esze emelte a bolygó uralkodó fajává, ám ez az ész nem mindenre figyel oda. Képesek voltunk meghódítani a világűrt, de ott is - szokásunkhoz híven - letettük kézjegyünket: szemeteltünk... 

Űrszemét 

Nem is gondolná, mennyi űrszemét kering a bolygó körül. Rakéta alkatrészek, már nem működő műholdak, egyéb alkatrészek, vagyis egy rakás “ócskavas”. Sokan gondolják úgy, hogy nem baj, ha ott vannak, hiszen számunkra láthatatlanok, különösebben az életünket sem befolyásolják. 

kép: NASA-Crew of STS-132 - wikipedia

A lényeg a “különösebben” részben van. Addig ugyanis valóban nem sok vizet zavarnak, míg nem ütköznek egy működő műholddal, akkor viszont már komoly galibát képesek okozni. Ez az oka annak, hogy ezeket a darabokat folyamatos megfigyelés alatt tartják. 

Space-X azonban úgy gondolja, nem csak megfigyelni kellene őket, hanem be is gyűjteni - és ezt most meg is teszik. Ráadásul a projektet nem is egyedül hajtják majd végre, csatlakozik hozzájuk a Nanorack nevű vállalkozás is. 

 

Mire kell? 

Hogy mire kellene a sok űrszemét? Természetesen újra lehetne hasznosítani. Igazán jó ötlet lenne az is, ha kis emléktárgyakat készítenének belőlük, amiket azután méregdrágán lehetne árusítani, hiszen az anyaguk az űrből tért vissza. Ez azonban rendkívül költséges megoldás lenne, és környezetbarátnak sem igen lehetne nevezni az elhasznált üzemanyag miatt. 

kép: change.org

Nanorack mást gondolt ki. Úgy vélik, a keringő űrszemetet összegyűjtve, abból remek űrállomásokat lehetne létrehozni. Ehhez pedig nemsokára próbafúrásokat is szeretnének végrehajtani.  Azt ugyanis a Földön igen nehéz modellezni, milyen is lehet az űrben a fúróval dolgozni az anyagok újrahasznosításán. 

Az űrszemét összegyűjtése nem annyira környezetvédelmi, semmint inkább eltökéltségi kérdés. Ha ugyanis ott is kitakarítunk, talán többekhez jut el a “nincs szemét, csak alapanyag” jelmondat. Maga az űrszemét számunkra, a bolygó felszínén nem jelent igazán nagy gondot, hiszen a fejünkre nem tud potyogni, a légkörbe lépve a súrlódástól szénné ég. 

Lead kép: argonautnews.com