2020. február 20. csütörtök
Aladár, Álmos

Klímavédelem vagy színjáték a hazai zöldítés? 

2020. február 3., 16:00
Klímavédelem vagy színjáték a hazai zöldítés? 

Hazánk több Uniós tagországgal együtt vállalta, hogy 2030-ig teljesen beszünteti a szén alapú villamosenergia termelést. Ráadásul Magyarországnak az egyik legalacsonyabb az egy főre eső szén-dioxid kibocsátása is. De ez azért nem ennyire tiszta, hiszen van, amit nem verünk nagy dobra. 

Tiszta energia – piszkos áram 

A tiszta energia kifejezést akkor használjuk, ha egy olyan forrásból származik a felhasznált energia, mely nem szennyezi a környezetet. Ilyen lehet a nap, a szél vagy a vízenergia. A szennyezés persze relatív, hiszen szemetet ezek az energiatermelő ágazatok is létrehoznak, ugyanakkor tény, hogy az üvegházhatású gáz kibocsátásuk össze sem hasonlítható a fosszilis energia kinyerését végző ágazattal. 

kép: ieatgreen.com

Az EU éppen ezért keményen adóztatja és bünteti a fosszilis energia használatát, ezzel ösztönözve a tagállamokat arra, hogy álljanak át a tiszta energia termelésére. Csakhogy a gazdaság nem ilyen egyszerű, hiszen a megújuló források kiaknázása befektetést igényel, méghozzá sokat, míg a vásárlás nem. Ráadásul ha olyan területről vásárolunk energiát, amit nem kötnek az EU előírásai, akkor még a közösség elvárásainak is megfelelünk - csakhogy közel sem vagyunk környezettudatosak, vagy klímabarátok. 

 

A mutatott kép 

Sajnos tény, hogy az EU energiaimportja egyre csak nő. 2017 és 2019 között hétszeresére nőtt a behozott áram, ami bizony ebben az esetben “piszkos”, mivel az EU-n kívülről bár, de fosszilis energiahordozókat feldolgozó erőművekből származik - mutat rá egy brit think tank (politikai tanácsadó szervezet), a Sandbag tanulmánya.

kép: thealternativedaily.com

Hazánk ebben az esetben rekorder, már ha az arányokat nézzük. Nálunk ugyanis a piszkos áram aránya, vagyis az importált energiáé jelenleg 18% feletti, és ez Ukrajnából és Szerbiából származik. A legnagyobb importőrök a Finnek, ők az orosz piszkos áramra esküsznek, de a nyomukban lohol Görögország, Spanyolország, Románia vagy Horvátország is. 

A helyzet tehát ez: papíron az Unió egyre zöldebb energiákat használ, mert nem követi le, hogy a felhasznált áram honnan származik, csak azt, hogy a területén az áramtermelés mennyire környezetbarát. Ezen pedig ideje lenne változtatni, hiszen míg pénzügyileg jobban megéri máshonnan venni a piszkos áramot, mint valóban tisztán megtermelni, addig a klímakatasztrófa sebessége nem, hogy csökkenni nem fog, de a fokozódó áramigény miatt még gyorsulhat is! 

 lead kép: emf-protection.com