Az, hogy az emberiségnek újra kell értékelnie a vízhez való hozzáállását a klímakatasztrófa miatt nem is lehet kérdés. Magát a vízgazdálkodást is alaposan át kell értékelni, hiszen sokszor hozunk olyan döntéseket, melyek erősen ember orientáltak.
kép: trekearth.com
Érthetőek ezek a döntések, hiszen szeretnénk biztosítani az emberek ivóvizét. Ennek megfelelően gátakat emelünk, duzzasztunk és átalakítunk, arra gondolva, hogy ebből csak nem lehet baj, pedig lehet.
kép: Copernicus EU-Sentinel-2, TW
Mexikó második legnagyobb tava, a Cuitzeo-tó is a nem megfelelő vízgazdálkodási gyakorlatnak és a klímaváltozásnak az áldozata. Ki kell emelni, hogy nem egy aprócska víztestről van szó, hiszen 300-400 négyzetkilométernyi területet fed le. Illetve fedett.
kép: Copernicus EU-Sentinel-2, TW
A tó ugyanis mostanra szinte teljesen kiszáradt. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy Mexikó 85%-át súlyos aszály érinti, de ez önmagában még nem ölne meg egy ekkora tavat - bár sok kisebb víztest és víztározó kiszáradt a következtében. Az 1941-ben épült duzzasztógát az, mely lassú halálra ítélte a hatalmas tavat, a kegyelemdöfést adta csupán a klímakatasztrófa.
kép: EFE
A tó egykor virágzó halászati tevékenység színhelye volt, most a száraz talajon, oldalukra dőlve hevernek a hajók, a tó kiszáradt medréből születő porviharok pedig még 20 km-rel odébb is erősen szennyezik a levegőt, komolyan károsítva az ott élők egészségét is.
kép: sanmiguelpost.com
lead kép: sanmiguelpost.com