Földrengést hozhatnak a tájfunok

AMorakot tájfun igen mély nyomot hagyott Tajvan életében. A több, mint 10 évvel ezelőtt pusztított vihar 700 halálos áldozatot követelt, és három nap leforgása alatt közel 3 m (!) csapadékot zúdított a területre, aminek következtében több, mint 10 000 földcsuszamlás jött létre.

kép: Gerst/ESA/NASA

A kutatók vizsgálták az eseménysort, és egyigenérdekes megállapításra jutottak. A tájfun rombolását követő években atajvani földrengések száma megsokszorozódott, és először nem tudták mire vélni a dolgot.

kép: Associated Press

A vizsgálatok azonban rámutattak arra a tényre, hogy a földcsuszamlások alatt megmozgatott nagyjából 1,2 köbkilométernyi föld az időjárástól függően 10-100 évnyi eróziónak felel meg.

Atektonikai lemezek esetében pedig a sekélyebb részeknél ez a mennyiség már bőven képes arra, hogy jelentős változásokat okozzon. Egyszerűen arról van szó, hogy a lemez megszabadul egy jelentős súlytól, aminek hatására kipattan, vagyis földrengés következik be - nagyjából úgy, mint mikor egy vizes szivacsot az ujjunkkal benyomunk. Amikor felengedjük az ujjunkat, akkor a szivacs szintén felemelkedik, hiszen megszűnik rajta a nyomás, igaz, nem azonnal, kis időbe telik.

kép: abcnews.go.com

Ez pedig előre vetíti azt is, hogy a klímakatasztrófának olyan hatásaival is kénytelenek leszünk számolni, melyek eddig nem kerültek képbe. A melegedő tengerek egyre erősebb tájfunokat és hurrikánokat produkálnak, melyekhez a szakemberek szerint aSaffir– Simpson féle skála módosítására is szükség lesz. A csapadékeloszlás szélsőségessé válásával együtt pedig a tanulmány nyomán már azt is tudjuk, hogy a földrengések kialakulásának kockázata is jelentősen megnő, sűrűsödik.

kép: KTUU

lead kép: cnn.com