2020. október 29. csütörtök
Nárcisz

Elbutulunk a szmogtól

2020. május 8., 16:00
Elbutulunk a szmogtól

A légszennyezettséggel kapcsolatban felmerül egy igen érdekes probléma. Ez pedig nem más, mint a lakás levegője. Ha ugyanis odakint nagy a szmog, azt az ablak nem fogja kívül tartani, még akkor sem, ha nagyon erősen bezárjuk. 

Nagy bajban leszünk 

A tudósok szerint, ha a járvány előtti intenzitásra tér vissza az életünk, és maradunk a fosszilis energiahordozóknál, akkor az évszázad végére a szálló por koncentrációja drasztikus mérteket ölt. Számszerűsítve ez eléri majd a 930 ppm-et (összehasonlításképpen ez 2000-ben itthon 365 ppm körül alakult). A magas porkoncentráció pedig hatással lesz az egészségünkre is.  

kép: scitechdaily.co

A szálló, aprócska porszemcséket ugyanis belélegezzük, azok a tüdőben megtapadnak, és rontják a test vérkeringését, az immunválaszról már nem is beszélve. Ez talán a legmarkánsabban akkor látszik, mikor a tudósok felhívják a figyelmet arra, hogy a szennyezett levegőjű városokban nagyobb arányban terjed a koronavírus fertőzés is. 

 

Csak okosan 

Okosnak kell lennünk, ha szeretnénk visszaszorítani a légszennyezés mértékét, hiszen, ami az utcán 930 ppm, az a lakásban már koncentráltabban jelentkezik, nagyjából 1400 ppm töménységben, legalábbis a kutatók ezt állítják (bár kiemelik, hogy az adatok közt rengeteg a változó, vagyis ezek nem tények). Az azonban igaz, hogy a lakásban rosszabb lehet a levegő minősége, mint az utcán. Ebben az esetben pedig már nem csak a szív és érrendszert érinti érzékenyen a levegő minősége, hanem az agyunkat is. 

kép: the-scientist.com

Ha magas a szálló por koncentrációja, akkor megnő a méreganyagok mennyisége is a vérben, és ez hatással van az oxigénszállító képességére. Ez pedig azt eredményezi, hogy minden szervünk, köztük az agyunk is kevesebb éltető oxigénhez jut – ami komoly gond, tekintve, hogy a felvett oxigén 20%-át ez a szerv használja fel. 

A romlás mértéke pedig már drasztikus lesz. Ilyen légszennyezettségi mutatók mellett ugyanis sérülnek az alapvető döntéshozó funkciók, méghozzá 25%-kal, de ennél is nagyobb mértékű, 50%-os csökkenéssel számolhatunk a bonyolult döntések meghozatalának képességei terén.  

lead kép: kép: nccmed.com