Mindenkivel előfordul, hogy egy kicsit elszámolja magát, és a tányérra szedett étel egy része sajnos a kukában landol – vagy jobb esetben a komposztra kerül. De nem mindegy, mennyiszer számoljuk el magunkat, hiszen az élelmiszerpazarlás globális probléma, mely nagyobb méreteket ölt, mint hinnénk. És bizony, ehhez a vészhelyzeti esztelen pánikvásárlások is hozzájárulnak.
Pánik
Nem a koronavírus járvány az első olyan helyzet, mely pánikvásárlást eredményez, és még csak nem is az utolsó. Ilyenkor az emberek egy része esztelen felhalmozásba kezd, élelemmel tömve meg a lakás szinte minden egyes részletét. Ez azonban problémás, hiszen sokan nem gondolkodnak előre.
kép: ec.europa.eu
Az Egyesült Királyságban egyre több olyan kép jelenik meg a közösségi médiában, ahol a járványtól való félelem miattfelvásárolt, ám azóta lejárt szavatosságú, és fel nem használt élelmiszerek a kukákban halmozódnak. Még csak ki sem lettek bontva, sokszor egész kenyerek, csomagolt húskészítmények és sokegyébélelmiszer landol a szemétben, tökéletesen feleslegesen.
A szakemberek szerint a pánikvásárlás egyrészt nem indokolt, másrészt több kárt okoz, mint amennyi haszna van. Azon túl, hogy a boltokban sokan már nem kapnak élelmiszert, vagy hetekig keresgélnek olyan alap dolgokat, mint az élesztő, vagy a hús, gondot okoz az is, hogy ezeket a termékeket nem használják fel az emberek. Most is lehet látni, hogy a boltok nyitva vannak, az élelmiszerellátásfolyamatos, vagyis a felhalmozott termékek sokszor feleslegesek. Mivel pedig szeretünk friss dolgokat enni, ezért rengeteg étel végzi a szemétben.
Mennyi az annyi?
Említettük, hogy az élelmiszer pazarlása nagyobb baj, mint gondolnánk. Egyre terjed a közösségi médiában az a tény, hogy bizony az éhezés évek óta jelentősen több áldozatot szed, mint a koronavírus, mégsem foglalkozunk vele. Pedig kellene, mert amíg a világ egyik fele éhezik, addig a másik 1.3 milliárd tonna ételt dob a kukába, ami döbbenetesen nagy szám.
kép: relexsolutions.com
De az éhezés és jóllakottság problémája mellett számolni kell azzal is, hogy a rothadó élelmiszerek bizony káros anyagokat is eregetnek, nem is keveset. A kidobott élelem a károsanyag-kibocsátás 10%-ért is felelős lehet, és mivel a rothadás közben jelentős mennyiségű metán is szabadul fel – mely sokkal rosszabb üvegházhatású gáz, mint a co2 - így az élelmiszerpazarlás - és többek közt a pánikvásárlás - visszaszorítása is olyan ügy, amivel mindenképpen foglalkozni kell.
lead kép: foodunfolded.com