2020. szeptember 29. kedd
Mihály

A mezőgazdaság fenntarthatósága a virágoktól is erősen függ

2019. november 23., 15:00
A mezőgazdaság fenntarthatósága a virágoktól is erősen függ

A mezőgazdaság oltárán feláldozzuk a virágokat, a mezőket, és azt gondoljuk, jól jártunk. Így ugyanis képesek vagyunk lényegesen többet termelni, de nem tudunk harcolni a kártevők ellen. 

Mit tehet a mezőgazdaság? 

A kártevők hatalmas gondot okoznak a termésben, így hát mindenképpen védekezni kell ellenük. Ennek védekezésnek pedig kifizetődőnek is kell lennie. Nyilván le lehet szedni szappanos vízzel is a levéltetveket, de nem egy sokhektáros ültetvényen, erre ugyanis se ember, se pénz nincs elég. 

kép: seedstosow.co.uk

Marad a kémiai védekezés, ami viszont számos problémát vet fel. Első körben a beporzó rovarok tömeges pusztulását, melyet még a nagy gonddal kiválasztott vegyszerek sem képesek megoldani. Emellett persze minden más rovar is áldozatul esik a vegyszeres kezelések sokaságának, az őket fogyasztó más lényekről nem is beszélve. 

És persze nem utolsó sorban mi magunk is vegyi anyagok sokaságát visszük be a szervezetünkbe a kezelt élelmiszerekkel, amik hatásai nem éppen jók. De akkor mégis mit lehet tenni? 

Vissza az alapokhoz 

Valamiért rendszeresen elfelejtjük, hogy elődeink rengeteg hasznos és kiváló ötletet hagytak ránk örökül. Most is ez jelenthet hathatós megoldást. 

Angliában és Svájcban egyre több gazda tér vissza a biológiai növényvédelemhez. Ennek lényege, hogy a terménytáblák közé virágokkal gazdagon beszórt sávokat iktatnak be – mintegy kis réteket. Ezzel megteremtik az otthont a kártevők természetes ellenségeinek. Olyan rovarok telepednek meg itt, mint a katicabogarak, melyek a természet legfalánkabb ragadozói közé tartoznak, és melyeknek kedvenc csemegéje a levéltetű. De a magányos darazsak és sok más rovar is otthonra lel itt, a táblákban pedig a táplálékot is megtalálja. 

kép: theguardian.com

Hogy mit okoz egy –egy ilyen sáv? Sokakban elsőre az merül fel, hogy kiesést, hiszen ide nem lehet haszonnövényeket vetni. Ugyanakkor a kutatások bebizonyították, hogy az így művelt területek terméshozama 10%-kal is javult, arról nem is beszélve, hogy mennyivel egészségesebb lett a belőlük készült étel, vagy éppen a táblák környezete a biológiai sokszínűség jelentős javulásával.  

lead kép: eskipaper.com