A légkondi az embereket ördögi körbe kényszeríti: a klímakatasztrófa miatt egyre melegebbek a nyarak, emiatt egyre többször kapcsoljuk be a hűtő szerkezetet, ami jelentős kibocsátást generál, így elősegíti a klímakatasztrófa rosszabbodását.
Létezik azonban a passzív sugárzásos hűtés (PDRC), mely a felületnek az a tulajdonsága, hogy a saját hőjét leadja a környezetének anélkül, hogy azt a levegő vagy a légkör elnyelné. Leegyszerűsítve: a napsugárzásra lehűl, és ezt a hűvösséget meg is tartja - így lesz belőle bio légkondi.
Ez a technológia létezik egy ideje, vékony filmrétegek is készülnek így, de a szín gondot jelent, hiszen a pigmentek elnyelik a napsugarakat, azaz melegszenek, így a kedvező tulajdonság elvész. Marad a hófehér és a tükröződő felület. Ez azonban kevés, hiszen így felhasználása a PDRC anyagoknak nagyon korlátozott.
Kutatóknak azonban cellulózból sikerült olyan színeket generálni, melyek nem pigmentek, hanem – akárcsak a buborékon táncoló színek esetében – a felületi eltérésekből adódnak. Ráadásul a cellulózból készíthető olyan filmréteg, mely történetesen PDRC anyag. Bingó! A kutatóknak így sikerült színes hűtő fóliákat létrehozni, melyek teljesítménye négyzetméterenként akár 120 W – vagyis egy légkondiéval vetekszik. A filmréteg átlagosan 14°C-kal hidegebb, mint a környezet, ez pedig egy városi környezetben megfizethetetlen különbség, mindez károsanyag-kibocsátás nélkül.