Szeptember 8. Vasárnap, Adrienn

A klímaváltozás ellen takarjuk el a Napot

A klímaváltozás ellen fellépni akarat kérdése, de ez sokszor ellenkezik a gazdasági érdekekkel. Ilyenkor marad az egyhelyben toporgás, de ettől még a klímakatasztrófa folyamata megy előre. A tudósok így olyan forgatókönyveket, olyan megoldásokat is igyekeznek kidolgozni, amivel legalábbis időt lehet nyerni, ha a klíma változása meg nem is állítható velük...

HíresőklímalehetőségNap
2024. július 16. 08:00
Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Köpönyeg Google News oldalán is!
Sun,In,Blue,Sky.,Bright,Warm,Sun,And,Lens,Flare


A klímaváltozás fő felelőse az ember által légkörbe juttatott szén-dioxid. Ráadásul nemcsak arról van szó, hogy a kijuttatott mennyiséget drasztikusan csökkenteni kell, hanem arról is, hogy valamit kezdeni kell a már a levegőben lévő mennyiséggel. Erre számos megoldás született, melyek kivitelezése rendszerint csillagászati összegek elköltését követelné, melyre a kormányok nem hajlandóak. Az egyetlen reális lehetőség az újraerdősítés, amit minden nemzetnek erején felül kell teljesítenie a siker érdekében.

klímaváltozás, árnyék,szén-dioxid,Sunrise,View,Of,The,Planet,Earth,From,Space,With,The
Lassulna a klímaváltozás, ha a Föld nem kapna annyi napfényt? Fotó: Canities / Shutterstock

A tudomány azonban dolgozik, és elindul egy másik szálon is. Mi lenne, ha nem a mérleg egyik, hanem a másik nyelvét birizgálnánk meg egy kicsit. A szén-dioxid ugyanis visszaveri a Földről visszaverődött napsugarakat, így hozva létre az üvegházhatást. De mi lenne akkor, ha nem kapna a Föld annyi napfényt?

kép:nationalhogfarmer.com

A klímaváltozás késleltetése?

A felvetés nem új, egy ideje foglalkoztatja a tudósokat, de eddig az összes modell azt mutatta, hogy sokkal több kárt okoznának vele, mint amennyi haszna lenne. A napsütés ugyanis nemcsak a melegre van hatással, hanem az időjárásra, a szelekre, a csapadékeloszlásra és számos már részletre. Egy új elképzelés alapján azonban az előzőleg tesztelt „napfény szűrésnek” csak a felét vetnék be. Így pedig a rendszerekben nem keletkezne számottevő kár, és a vízkörforgás is ép maradna. Igaz, arról nem szól a fáma, hogy ez milyen hatással lenne a növénytakaróra, vagy éppen az emberek általános közérzetére. De ez csak egy kicsi szelet a tortából, ugyanis ahhoz, hogy az ötlet valóban életképesnek mutatkozzon – ahogyan az most a nagy képet tekintve tűnik –, még számos hatásvizsgálatot kell végezni. Azzal is számolni kell, hogy ezek mindegyike csak egy modell, a tényleges hatásokat csak akkor tudjuk felmérni, ha élünk egy ilyen drasztikus lehetőséggel, mint a légkör manipulálása, melyet egy új tudományág, a klímamérnökség vet fel a számunkra.

forrás

Nyitókép forrása: Shutterstock