November 21. Csütörtök, Olivér

Húsvét-sziget - katasztrófa vagy túlélés?

A Húsvét-sziget a legtöbbet emlegetett példa arra vonatkozóan, hogy mit tesz az ember a környezetével, hogyan zsigereli ki azt a végletekig, saját pusztulásáig. Az európai felfedezők csak egy nagyjából 3000 fős kolóniát találtak itt, mikor rábukkantak a szigetre, a tudósok pedig úgy gondolták, ökológiai katasztrófát idéztek elő a szigetlakók, amit csak ez a kevés ember élt túl.

Moais,Of,The,Ahu,Akivi,Of,Easter,Island.


A mostani adatok azonban nem egészen ezt az elképzelést támasztják alá. Azzal már eddig is tisztában voltak a tudósok, hogy úgynevezett kőkertekben édesburgonyát termesztve tartották fenn magukat a Húsvét-sziget polinéz őslakói. A kegyetlen körülmények ellenére sokasodtak, szaporodtak, kivágták lassan a sziget összes fáját, majd saját csapdájukba esve majdnem teljesen kipusztultak – ezt csak a felfedezők 1722-es érkezése akadályozta meg.  

Húsvét-sziget, őslakos, tánc
A Húsvét-sziget őslakói nem hibáztak akkorát, mint gondoltuk. /Fotó: JHVEPhoto

A probléma az, hogy ez a folyamat azt mutatja, az ember képtelen megőrizni a környezetét, azzal harmóniában élni, holott ez nem igaz. A Columbia Egyetem tudósai műholdképek alapján állítják, rosszak voltak a becslések. Ennek oka, hogy a természetes kőhalmokat is kerteknek vélték, de a modern technológia ezt már képes kiküszöbölni. Vagyis képesek voltak az együttélésre a természettel az őslakók. 

A,Fallen,Moai,At,Rano,Raraku,On,The,Coast,Of
Fotó: Fandrik

Nem volt könnyű dolguk, hiszen a körülmények kegyetlenek voltak, de az itt élő, nagyjából 3000 fős kolónia stabilan kitartott, fenntartható módon volt képes együtt élni a természettel. Az érkező felfedezők pedig nem egy kipusztuló civilizációt találtak, hanem egy fenntartható kolóniát. 

forrás

Nyitókép: Shutterstock

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Köpönyeg Google News oldalán is!