Június 14. Péntek, Vazul

Homokhiány? Igen, és nagyobb baj, mint hinnénk...

Sajnos beléptünk abba a korba, amikor a ránk leselkedő globális katasztrófák lehetősége egymás után bukkan fel. Ha nem lenne elég a klímaválság, a kihalási hullám, vagy a mikroműanyagok okozta káosz, akkor most még számolhatunk azzal a ténnyel is, hogy homokot is lényegesen nagyobb arányban használunk fel, mint ahogyan az termelődik.

Híresőszükséglethomokipar
2024. május 30. 14:00
Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Köpönyeg Google News oldalán is!
null


Hogy ez miért gond? Mert az építőipar vagy az üveggyártás mellett számos más terület is igen nagy mennyiségben használja ezt az értékes anyagot, többek között a kozmetikai ipar, a borászat és a papírgyártás, de még az élelmiszergyártás során is nagy hasznát veszik. Ez pedig túlságosan sok homok felhasználását eredményezi. 

homok,tengerpart,kövek,hullámok
Fotó: Pixabay

Jelenleg mintegy 47-59 milliárd tonna az éves szükséglet ebből az anyagból, ami irtózatosan sok. Igaz, homok van bőven, hiszen a sivatagok is tele vannak vele, ez azonban a fent említett célokra nem használható, ahhoz túlságosan apró szemcséjű. Marad a tengerpartokon a mélyebb rétegekben, a folyók és tavak medrében képződő homok, melynek túlzott kitermelése súlyos ökológiai katasztrófákat okoz. 

Azt gondolnánk, hogy végtelen mennyiségű homok áll rendelkezésre a bolygón, de ez nincs így. / Fotó: Pixabay

Mivel azonban a homokból egyre kevesebb van, az bizony egyre értékesebb, vagyis természetesen virágzik a fekete piaca. Ez pedig számos emberéletet is követel, ráadásul a pénz árnyékában a természetnek esélye sincs. A túlnépesedés és az urbanizáció a ludas itt is, de a megoldás előttünk áll, csak észre kell venni. A fenntartható építészet, illetve az építőanyagok körforgása mostanra szükségszerű, nem pusztán egy lehetőség, hiszen lassan nem marad homok, amit ilyen célra fel tudnánk használni... 

forrás