Homokhiány? Igen, és nagyobb baj, mint hinnénk...

Hogy ez miért gond? Mert az építőipar vagy az üveggyártás mellett számos más terület is igen nagy mennyiségben használja ezt az értékes anyagot, többek között a kozmetikai ipar, a borászat és a papírgyártás, de még az élelmiszergyártás során is nagy hasznát veszik. Ez pedig túlságosan sok homok felhasználását eredményezi. 

Jelenleg mintegy 47-59 milliárd tonna az éves szükséglet ebből az anyagból, ami irtózatosan sok. Igaz, homok van bőven, hiszen a sivatagok is tele vannak vele, ez azonban a fent említett célokra nem használható, ahhoz túlságosan apró szemcséjű. Marad a tengerpartokon a mélyebb rétegekben, a folyók és tavak medrében képződő homok, melynek túlzott kitermelése súlyos ökológiai katasztrófákat okoz. 

Mivel azonban a homokból egyre kevesebb van, az bizony egyre értékesebb, vagyis természetesen virágzik a fekete piaca. Ez pedig számos emberéletet is követel, ráadásul a pénz árnyékában a természetnek esélye sincs. A túlnépesedés és az urbanizáció a ludas itt is, de a megoldás előttünk áll, csak észre kell venni. A fenntartható építészet, illetve az építőanyagok körforgása mostanra szükségszerű, nem pusztán egy lehetőség, hiszen lassan nem marad homok, amit ilyen célra fel tudnánk használni... 

forrás