A klímakatasztrófa nem csak a szélsőséges időjárás okán jelent különösen nagy veszélyt az emberiségre. Hozzá kell számolnunk azt a tényt is, hogy a bolygó lakossága erősen öregszik, az idős emberek szervezete pedig sokkal nehezebben küzd meg a hőhullámok okozta terheléssel.
Az elöregedő társadalmak problémája Európát érinti a leginkább, ahol 2050-re minden negyedik ember 69 év felett lesz. De a bolygón átlagosan ugyanerre az időpontra minden ötödik ember eléri, vagy el is hagyja a 60 éves kort. Ez pedig nagyjából 2,5 milliárd embert jelent. És ez a korosztály birkózik meg igazán nehezen a hőhullámok okozta szélsőségekkel.
A hőségnek való kitettség nagyjából megduplázódik 2050-re, ráadásul ez csak a minimum, hiszen sok területen ennek többszöröse is előfordulhat - Indiában például a hőhullámok előfordulásának valószínűsége már most is 45-ször valószínűbb, mint eddig. A 37,5°C feletti hőségnek tartósan kitett idős emberek pedig könnyen kerülhetnek életveszélyes állapotba.
Náluk ugyanis gyakoribbak a krónikus betegségek, többször támaszkodnak olyan gyógyszerekre - mint a vízhajtók vagy éppen hashajtók - melyek kiszáradást okozhatnak a nagy melegben, mivel eltüntetik a szervezetből a felesleges vizet. A jelenség a szegényebb déli-féltekét érinti erősebben, ez pedig a globális egyenlőtlenségeket is figyelembe véve nagyon markáns különbségeket eredményez majd mind a statisztikákban, mind pedig az egészségügyi rendszerek és lehetőségek alakulásában.