A klímaváltozás komoly gond az egészségügyben is

A klímaváltozás kapcsán sajnos egyre nagyobb nyomás nehezedik az egészségügyre is. Ez a nyomás pedig lassan elviselhetetlenné válik. Nem csak azért, mert elképesztő összegeket kívánna a kompenzálása, hanem azért is, mert olyan kihívásokkal szembesülhet a rendszer, amikre nincsen felkészülve.

A klímaváltozás egyik mozgatórugója a légszennyezettség, ráadásul erős egészségügyi vonzatai is vannak. Nem csak a légúti megbetegedések terén érhető tetten a “működése”, de akár az olyan funkciókban is, mint a termékenység, mely hatásoknak így már nem “csak” egészségügyi, hanem komoly gazdasági vonatkozásai is vannak.

A legnagyobb kihívást azonban a hőhullámok jelentik, melyek nem csak 100 ezer szám szedik áldozataikat, hanem jelentősen beleszólnak a turizmusba, a munkaidőbe, a produktivitásba, illetve természetesen jelentős energiafelhasználást is eredményeznek. Ráadásul a hőstressz ellen nem nagyon tud mit tenni az egészségügyi rendszer, marad a kármentés. Ugyancsak jelentős gond a felmelegedés kapcsán az úgynevezett vektorok megjelenése, vagyis az olyan lények vagy lehetőségek egyre szélesebb elterjedése, melyben az egzotikus betegségek teret nyernek. Például a szúnyogoknak kedvezőbb körülmények az olyan betegségek terjedését segítik elő, mint a malária.

A WHO ösztönzi, hogy legyen erősebb a kapcsolat a meteorológiai szervezetek és az egészségügyi irányítás között, hiszen így az előrejelzésekre támaszkodva az ellátó rendszer is jobban fel tudna készülni, hatékonyabban tudná kezelni a felmerülő gondokat. Egyelőre az európai országok közül igen kevés rendelkezik megfelelő kapcsolattal a két szektor között.