Görögország megirigyelte az USA-tól az űrutazást? Kréta marsbéli tájjá változott (Videó)

Mintha egy katasztrófafilmbe csöppentek volna a helyiek: narancssárga égbolt, porba burkolózó városok, fényszóróval közlekedő autók nappal. A görögországi Kréta szigetén az elmúlt napokban egészen szürreális látvány fogadta az embereket, miután az Afrikából érkező porvihar teljesen átalakította a tájat.

Kréta a por, és egy vihar csapdájába került

A különös égi jelenség nem önmagában érkezett. A térséget egy erőteljes ciklon, az úgynevezett Erminio vihar is elérte, amely heves esőzéseket, erős széllökéseket és áradásokat hozott Görögország több részére. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a hatóságoknak több száz alkalommal kellett beavatkozniuk kidőlt fák, elárasztott utak és egyéb károk miatt. A vihar következtében tragédia is történt: egy férfi életét vesztette Athén közelében. Krétán eközben a déli szelek hatalmas mennyiségű szaharai port sodortak a levegőbe, amely teljesen beborította a szigetet. A látótávolság jelentősen csökkent, a levegő minősége romlott, és a mindennapi élet is lelassult – egyes járatokat törölni kellett, a közlekedés pedig akadozott.

De mi okozza ezt a marsbéli állapotot? A válasz több ezer kilométerrel délebbre, a Szaharában keresendő. Az ilyen porviharok akkor alakulnak ki, amikor erős déli, délkeleti szelek hatalmas mennyiségű finom sivatagi port emelnek a magasba, majd észak felé szállítják azt. A mostani helyzetben az Erminio ciklon különösen kedvezett ennek a folyamatnak. A ciklonhoz kapcsolódó légáramlás úgynevezett meleg, nedves szállítószalagot hozott létre, ami nemcsak nedvességet, hanem port is szállított a Földközi-tenger térségébe. Ez a por a magasabb légrétegekben is jelen van, így nemcsak a talaj közelében okoz problémát, hanem az ég színét is drámaian megváltoztatja. A napsütést szűri, vöröses-narancsos árnyalatokat adva az égboltnak, ezért tűnik minden annyira idegennek.

Bár a jelenség látványos, komoly egészségügyi kockázatokat is hordoz. A levegőben lebegő finom por könnyen bejut a légutakba, különösen veszélyes lehet az idősekre, gyerekekre és a légzőszervi betegségekkel élőkre. Nem véletlen, hogy sokan maszkot viseltek Krétán az utcákon, és a hatóságok is figyelmeztettek a szabadtéri tevékenységek korlátozására.

Elérheti Magyarországot is?

A kérdés jogos: ha ilyen extrém jelenség zajlik a térségben, vajon hozzánk is eljuthat? A jelenlegi előrejelzések szerint igen, legalább részben. Az Erminio ciklon hatása ugyanis nem áll meg a Balkánnál. A hozzá kapcsolódó légáramlás csütörtökön és pénteken a Kárpát-medence fölé is felkanyarodhat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy dél, délkelet felől egyre vastagabb felhőzet érkezik, amely már tartalmazhat szaharai port is. Eleinte csak fátyolfelhők formájában jelenhet meg, amelyek szűrik a napsütést, később azonban sűrűbb felhők is kialakulhatnak, amelyek akár teljesen el is takarhatják a napot. A legnagyobb bizonytalanság abban van, hogy a csapadékzóna mennyire éri el hazánkat. Ha a por esővel keveredik, saras eső is kialakulhat, ami az autókon, ablakokon hagyhat nyomot.

A mediterrán térség időjárása a következő napokban is mozgalmas marad. A ciklon továbbra is instabil légköri viszonyokat tart fenn, ami újabb csapadékot és erős szelet hozhat. Magyarországon inkább a felhősödés és az időszakos csapadék lehet a fő hatás, miközben a por jelenléte inkább látványban és a napsütés tompulásában jelentkezhet, de olyan állapotok, mint amik Krétán uralkodtak, nem várhatóak nálunk. 

Nyitókép:Anadolu via AFP / STEFANOS RAPANIS

Forrás: Reuters, BBC