Baj lesz a visszatéréssel? – Probléma adódott az Artemis–2 körül
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huReménykedtünk benne, hogy nem igaz... Az elmúlt napokban egyre több hír szólt arról, hogy probléma merült fel az Artemis–2 küldetésnél – és nem is akármilyen. A tét óriási: ez az első emberes holdkerülő misszió több mint 50 év után, és most a legveszélyesebb szakaszához érkezett. A visszatéréshez.
Az Artemis–2 küldetés április 1-jén indult, és a tervek szerint magyar idő szerint szombat hajnalban (az amerikai péntek esti időpontnak megfelelően) ér véget, amikor az Orion kapszula a Csendes-óceánba csapódik. Ez önmagában is drámai pillanat lenne – de most egy technikai kérdés is rátesz egy lapáttal.
Mi a baj az Artemis–2 fedélzetén?
- Az Artemis II visszatérése magyar idő szerint szombat hajnalban történik
- A legnagyobb kockázat a hőpajzs állapota
- A probléma már az Artemis I során is jelentkezett (repedések, anyagvesztés)
- A NASA nem cserélte ki a pajzsot, hanem a visszatérési pályát módosította
- A kapszula több mint 40 000 km/órás sebességgel lép be a légkörbe
- A NASA szerint biztonságos, de több szakértő aggódik
- Nincs tartalék terv, ha a hőpajzs nem működik megfelelően
Probléma az Artemis–2-vel: a hőpajzs nem tökéletes
Az Orion űrkapszula alján található hőpajzs kulcsfontosságú: ez védi az űrhajósokat attól az extrém hőtől, ami a légkörbe való visszatéréskor keletkezik. Ilyenkor a jármű sebessége meghaladja a 40 000 km/órát, és a külső hőmérséklet akár a Nap felszínének felét is elérheti. A gond az, hogy a most használt hőpajzs szinte ugyanaz, mint amit a 2022-es, személyzet nélküli Artemis I küldetésnél használtak – és ott nem várt problémák jelentkeztek. A visszatérés után kiderült, hogy a pajzs több mint 100 helyen sérült, és darabok váltak le róla. Bár a kapszula akkor biztonságosan landolt, a jelenség komoly figyelmeztetés volt.A hiba oka különösen érdekes: a hőpajzs anyagában keletkező gázok nem tudtak megfelelően távozni, így nyomás épült fel, ami végül repedésekhez és anyagleváláshoz vezetett.
Ez az a pont, ahol sokan felkapják a fejüket: a NASA nem cserélte ki a hőpajzsot az Artemis–2-re. Ennek oka részben az időzítés és a program előrehaladása – a kapszula már kész állapotban volt, mire teljesen feltárták a problémát. Ahelyett, hogy új pajzsot készítettek volna, inkább a visszatérés módját változtatták meg. Ez egy kulcsfontosságú döntés. Az Artemis I egy úgynevezett "kacsázó" (skip) visszatérést hajtott végre: a kapszula először visszapattant a légkörről, majd újra belépett. Ez viszont hozzájárult a problémához, mert a hőingadozás és a gázfelhalmozódás így vált kritikus tényezővé. Az Artemis–2 esetében ezt teljesen elhagyják. A kapszula meredekebb szögben, egy úgynevezett "loft" pályán lép be a légkörbe, és kevesebb időt tölt abban a kritikus zónában, ahol a korábbi sérülések kialakultak. A cél egyszerű: ne alakuljon ki az a nyomás, ami korábban megrepesztette az anyagot.
A NASA nyugodt, és a legénység is
A hivatalos álláspont szerint nincs ok pánikra. A NASA mérnökei és több független szakértő is úgy látja, hogy az új pálya elegendő biztonságot nyújt. Sőt, még olyan forgatókönyveket is modelleztek, ahol a hőpajzs jelentős része megsérül – és ezek alapján a kapszula vastag, titánszerkezetű váza még mindig megvédené a legénységet. Ugyanakkor nem mindenki ennyire optimista. Több volt NASA-szakember szerint túl nagy a kockázat. Egyesek úgy fogalmaztak: ez olyan, mintha egy szakadék szélén állnánk ködben – vagyis nem biztos, hogy minden tényezőt teljesen megértenek. Az is aggodalomra ad okot, hogy jelenleg nincs B terv. Ha a hőpajzs nem működik megfelelően, nincs alternatív megoldás.
A fedélzeten tartózkodó négy űrhajós – Reid Wiseman, Victor Glover, Christina Koch és Jeremy Hansen – ennek ellenére nyugodt. Nyilatkozataik alapján bíznak a mérnökök munkájában és az új visszatérési profilban. Ez nem meglepő: az űrhajósok kiképzésük során megtanulják kezelni a kockázatot. De az biztos, hogy most minden eddiginél nagyobb figyelem kíséri őket.
A világűrbe kijutni is nehéz, de visszatérni még nehezebb. A légkörbe való belépés a teljes küldetés legveszélyesebb része: extrém hő, brutális sebesség és hatalmas fizikai terhelés éri a járművet.
Nyitókép: AFP / Handout / NASA
Forrás:livescience
