A klímaváltozás elképesztő költségekkel jár: hogyan fogjuk ezt megfizetni?
Az éghajlatváltozás a nyakunkon van, és minden nap észrevehetjük. Az egyre szélsőségesebb időjárás, a természeti katasztrófák mind-mind hatalmas költségekkel járnak. A mostani klímakonferencián ment az ötletelés, hogy mégis hogyan fogja a világunk megfizetni a klímaváltozás költségeit.
A világ országai újra összeültek, hogy a COP30 klímakonferencián arról tárgyaljanak, hogy hogyan lehet mégis finanszírozni az emberiség legdrágább közös projektjét: a klímaváltozás túlélését.
COP30: ki fizeti a klímaváltozást?
A klímakonferencia Belém városában, Brazíliában történt meg, amely egész szimbolikus, hiszen Belém a hatalmas Amazonas kapuja, egy olyan térség központja, amelyet sokan a "bolygó tüdejének" hívnak. Azonban egyre súlyosabban szenved az erdőirtásoktól és a klímaváltozás hatásaitól. Ezen a szimbolikus helyszínen tették fel a nagy kérdést: ki fogja finanszírozni a klímaváltozást? A klímafinanszírozás nemcsak támogatásokról, hitelekről szól. Ez minden olyan pénzügyi forrást jelent, ami a kibocsátások csökkentésére vagy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra szolgál. Ez lehet akár egy új napelempark, egy árvízvédelmi rendszer, vagy akár egy olyan agrárporgram, ami segíti a gazdákat az ellenálóbb növények termesztésében. Egyik sem tűnik túl olcsó mulatságnak. És a probléma itt kezdődik.
A klímaváltozás árát nem egyformán fizetjük, hiszen a fejlett országok ( amelyek évszázadokon keresztül a legeslegnagyobb szennyezést okozták) vállalták, hogy anyagilag segítik a fejlődő régiókat. De a vállalások és a valóság között igencsak hatalmas a különbség. Bár már 2009-ben megszületett a nagy ígéret, hogy évente 100 milliárd dollárt juttatnak a szegényebb országokban, ez a cél csak 2022-re teljesül először... Azt gondoljuk, ehhez nem kell hozzáűzni semmit. És ez csupán a jéghegy csúcsa. A szakértők szerint legalább évi 7-8 ezermilliárd dollárra lenne szükség ahhoz, hogy a világunk elérje a 1,5 Celsius-fokos célkitűzést. Ráadásul az új szereplők is a viták kereszttüzében díszelegnek. A fejlődőnek számító, de hatalmas kibocsátású országokat (Kína, India, és a Perzsa-öböl államai) egyre több nyugati ország szeretné bevonni (jogosan) a finanszírozásba. Ők viszont ragaszkodnak hozzá, hogy fejlődőként kezeljék őket a klímaegyezményben, vagyis ne viseljék ugyanazt a pénzügyi terhet, mint az iparosodott országok.
De akkor mégis honnan lesz pénz a bolygó megmentésére?
A világunk egyre többet fizet a klímaváltozás miatt: az extrém, szélsőséges időjárás okozta károk, az aszályok, az erdőtüzek és az árvizek évente több százmilliár dollárba kerülnek. Eközben a fejlett országok sok helyen visszafogták a segélyeket. Kellett egy új megoldás, ez pedig a vegyes finanszírozás. Ez azt jelenti, hogy az államok és a jótékonysági alapok bevállalják a nagyobb kockázatot, hogy ezzel "meghívják" a magántőkét is a játékba. Így a befektetők kisebb veszteséggel, de biztonságosabban tudnak pénzt tenni a zöld projektekbe, ami nagyon fontos.
Brazília most egy új kezdeményezést indított: a Tropical Forests Forever Facility programot, aminek célja, hogy legalább 25 milliárd dollárnyi közpénzt és alapítványi támogatást gyűjtsön össze , amivel akár 100 milliárd dollárnyi magánbefektetést lehetne bevonni az esőerdők védelmére és helyreállítására. És ez fontos, hiszen ez az egész világnak az érdeke. Azonban hiába az ambíció, a matek nem stimmel:
- a világ jelenleg évente kb. 1,6 ezermilliárd dollárt költ klímabarát beruházásokra,
- a szükség viszont legalább 7 ezermilliárd dollár lenne évente 2030-ig.
Ahogy egy szakértő fogalmazott a konferencián:
Nem arról van szó, hogy nincs elég pénz a világban. Hanem arról, hogy rossz helyen van.
A következő tíz év most döntő lesz. És a kérdés már nem az, hogy megéri-e a klímafinanszírozás... Hanem az, hogy képesek vagyunk-e időben lépni.
Nyitókép: Mauro PIMENTEL / AFP
Forrás: reuters
