Június 4. Csütörtök, Bulcsú

Szereted a homárt? Kétszer gondold meg ezután: mikroműanyagokat találtak benne

Majdnem minden étlapon szerepel a tenger gyümölcseiből valamilyen féle-fajta étel. A homár azonban nem tartozik a magyar konyha megszokott alapanyagai közé. Mégis, aki szereti az ilyesfajta ínyencségeket, jól gondolja meg ezek után.

Hírekóceánmikroműanyagétel
2025. november 08. 14:00


Ha szereted a homárt, mindenképpen olvass tovább.

Mikroműanyagokat találtak a homárhúsban
Mikroműanyagokat találtak a homárhúsban  Fotó:  YARUNIV Studio / Shutterstock

Mérgező szemcsék a homárhúsban

Azt gondolnánk, hogy az ilyen ínyenc luxusételekben nem lehet olyan, ami káros az egészségre. Ezt a legújabb kutatás cáfolja, miszerint mikroműanyagokat találtak a homár húsában. A kanadai Dalhousie Egyetem kutatói az Atlanti-óceán északi részéről származó példányokat vizsgálták meg, és MINDEGYIKBEN kimutathatóak voltak a mikroműanyagok. Nem a gyomorban, hanem a fogyasztásra kerülő izomszövetben. Ez azt jelenti, hogy a műanyag nemcsak "átbandukol" az állaton, hanem beleépül a testébe, mi pedig ezt visszük be a szervezetünkbe. És ez az emberi felelőtlenség miatt van, hiszen az apró műanyagszemcsét ruhákból származó szálak, csomagolóanyagok, eldobott műanyagok maradványai lehetnek. 

Ami még elképesztő, hogy felfedezték, hogy a mennyiség eltér minden állatnál. A kisebb testű homárokban jóval több mikroműanyagot találtak, mint a nagyobb társaiknál, ez pedig arra utal, hogy a szennyezés hatással lehet az állatok anyagcseréjére, így a növekedésre is. A tudósok, akik a felfedezéseket tették, attól tartanak, hogy ha a homárok húsában már most kimutatható ilyen mennyiségű mikroműanyag, akkor mi lesz később? És ha bennük megtalálható, megtalálható a többi tengeri élőlényben is, amit sokkal többször fogyasztunk. És ezek szépen lassan összegyűlhetnek a szervezetünkben.

Miért káros a mikroműanyag?

Bár már sokszor leírtuk, a mikroműanyagok rendkívül veszélyesek. A tudósok szerint összefüggésbe hozhatók a sejtkárosodásokkal, a hormonális zavarokkal (amely a mai világban egyre jobban elszaporodott), és akár daganatos betegségekkel is. A baj az, hogy még mindig elképesztően keveset tudunk arról, hogy hogyan hatnak a testünkre. Azt tudjuk, hogy "megtapadnak" bennünk, és azt is, hogy gyulladásokat okozhatnak, de még mindig sötétben tapogatózunk. Ami biztos, hogy ha a tengerbe kerül a műanyag, onnan nincs visszaút, előbb utóbb a tányérunkban, majd a szervezetünkben landol. És emiatt csak magunkat okolhatjuk, hiszen a műanyag nem magától kerül a vizekbe. 

Ez most legyen mindenkinek egy hatalmas, pirosan villogó felkiáltójel. Ha tengerpartokon tartózkodunk, ne dobjunk el flakonokat, ne szennyezzük a környezetünket, és ha látunk valami szemetet, azt ha tudjuk, dobjuk ki. Hiszen ha mi nem fogjuk, más sem fogja, és így sosem indul el a változás, és egyre több ételünkben lesz műanyag. 

Most tényleg mi döntjük el azt, hogy megvárjuk-e, míg az óceán összes állata mérgezővé válik, vagy megpróbálunk újrahasznosítani és felelősebben gondolkozni.

Nyitókép: YARUNIV Studio / Shutterstock

Forrás: Dailymail

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Köpönyeg Google News oldalán is!