Több ezer mikroműanyagot lélegzünk be naponta – százszor többet, mint eddig gondoltuk

Az óceánokban, a sarki jégben, sőt még az esőben is jelen vannak a mikroműanyagok – ez már régóta ismert. De egy új kutatás szerint most kiderült: a legnagyobb veszély éppen ott leselkedik ránk, ahol a legtöbb időt töltjük. Saját lakásainkban és autóinkban napi több tízezer mikroműanyag-részecskét lélegzünk be, amelyek méretükből adódóan könnyedén eljutnak a tüdő mélyére. A francia Université de Toulouse kutatói 16 valódi lakásból és autóból gyűjtöttek levegőmintákat, és a méréseik eredménye sokkoló: a belélegzett mikroműanyagok száma naponta akár a 68 ezret is elérheti, ez pedig százszorosa a korábbi becsléseknek. A legtöbb részecske ráadásul 1–10 mikrométeres, vagyis elég kicsi ahhoz, hogy akadálytalanul áthaladjon a légutakon.

Otthonaink és autóink a legnagyobb veszélyforrások

A kutatók Raman-spektroszkópia segítségével végezték a méréseket, ami lehetővé tette a legapróbb részecskék azonosítását is – ezek korábban kimaradtak a legtöbb vizsgálatból. Az eredmény: a minta több mint 90%-a szabad szemmel láthatatlan, szinte porszem méretű műanyagrészecske volt. Az otthonok levegőjében átlagosan 528 mikroműanyag-részecske volt köbméterenként, míg az autók utasterében ennek több mint négyszerese – 2238 részecske köbméterenként. Ezek a részecskék nem textilszálak voltak, hanem törmelékké porladt műanyagdarabkák, amelyek mindenhol jelen lehetnek: szőnyegekben, üléskárpitban, függönyben, de még a falfestékben is.

A kutatás szerint az autók belső tere különösen veszélyes, hiszen zárt tér, műanyaggal telepakolt környezet és gyakori hőhatás jellemzi – ezek együtt fokozzák a mikroműanyag kibocsátást. Az amerikaiak például átlagosan több mint 300 órát töltenek évente autóban, ami jelentős és rendszeres expozíciót jelent.

Láthatatlan fenyegetés: a tüdőig jutó műanyagok hatásait még csak most kezdjük érteni

A tanulmány nem foglalkozott közvetlenül a mikroműanyagok egészségügyi hatásaival, de a szerzők – és más szakértők – szerint van ok az aggodalomra. Ezek az apró részecskék nemcsak irritációt és gyulladást okozhatnak a légutakban, de toxikus adalékanyagokat is hordozhatnak, például biszfenol A-t vagy ftalátokat, amelyek bejuthatnak a véráramba.

A lehetséges következmények között szerepelhetnek:

• légzőszervi betegségek,
• hormonrendszer zavarai,
• idegrendszeri fejlődési problémák,
• szaporodási zavarok,
• szív-érrendszeri betegségek,
• sőt, akár daganatos megbetegedések is.

Jelenleg nincs hivatalos légszennyezési határérték a mikroműanyagokra – sem kültéren, sem beltéren. A kutatók remélik, hogy eredményeik felhívják a figyelmet az otthoni levegő minőségének szabályozására, és ösztönzik az egészségügyi ajánlások kidolgozását.

Mit tehetünk?

A teljes mikroműanyag-mentesség elérése valószínűleg lehetetlen, de néhány egyszerű intézkedés segíthet csökkenteni a kitettséget:

• szellőztessünk gyakran,
• kerüljük a szintetikus textíliákat,
• válasszunk minél kevesebb műanyagot tartalmazó lakberendezési tárgyakat,
• tartsuk tisztán és pormentesen a felületeket,
• használjunk jó minőségű levegőszűrőket, ahol lehet.

A kutatók következő célja, hogy még több beltéri környezetet vizsgáljanak, és pontosabban feltérképezzék a mikroműanyag-forrásokat. A hosszú távú cél: megérteni, milyen hatással van mindez az emberi egészségre.

Nyitókép:: SIVStockStudio / Shutterstock

Forrás: zmescience