161 földmozgás volt októberben a Kárpát medencében: egyre aktívabb a térség?

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának friss jelentése szerint októberben összesen 161 földmozgást észleltek a régióban.

Egyre több a földmozgás a térségben?

Októberben a Kárpát-medencében összesen 161 földmozgást észleltek, ebből 43 volt természetes eredetű földrengés, míg 118-at bányarobbantás okozott. A szeizmológusok szerint ez az aktivitás bár abszolút nem kirívó, azért megmutatja, hogy a Kárpát-Pannon térség sem tekinthető teljesen nyugodt területnek. A föld alatt itt is zajlanak a folyamatok, csak nem olyan intenzitással, mit máshol. Sőt, a legtöbbet meg se érezzük. Azonban volt a hónapban két esemény is, amelyet a lakosság is érzett és észlelt. Az egyik október 16-án Inárcs közelében, ez 2,1-es magnitúdójú volt, enyhe rengést érezhettek az ott élők. A másik pedig október 22-én történt Csongrád térségében, ahol egy 4,1.es magnitúdójú mozgást észleltek. Ez több településen érezni lehetett, Szentesen, Szegeden és Kiskunfélegyházán is. Szerencsére károk egyiknél sem keletkeztek.

És ezen a ponton merül fel a kérdés az emberekben, hogy micsoda? Magyarországon Földrengés? De igen, sokan tévesen hiszik azt, hogy a térségünk teljesen nyugodt zóna. Bár a legaktívabb zónák (pl. a Tűzgyűrű) messze vannak tőlünk, a Kárpát-medence alatt is húzódnak törésvonalak, repedések, amelyek időről-időre mozgásba lendülnek. A térség szeizmikus aktivitását főként a pannon kéreg szerkezete és az alpesi-karpáti hegységrendszer mozgásai befolyásolják. A Földkéreg itt viszonylag vékony, és a mélyben lassú, de folyamatos lemezmozgások okoznak feszültséget.

Mikor is érezhető a földmozgás?

A szakemberek szerint 4-es erősség körüli földmozgásokat már érezhetjük, de a komolyabb károk általában 5,5-6-os magnitúdó felett fordulnak elő. Magyarországon nagyon erős, nagyon pusztító földrengés az elmúlt 150 évben nem volt, azonban voltak említésre méltó példák. Az egyik legismertebb az 1956-os dunaharaszti rengés, amely 5,6-os magnitúdójú volt, és nagyon sok épület megrongálódott tőle.

Az elmúlt években azonban egyre többnek érezzük. Ez a szakemberek szerint csak, és kizárólag a műszerek érzékenységének és a közösségi média elterjedésének köszönhető, hiszen amúgy alig érezhető rengésekről tudomást sem szereznénk. Korábban még nem tudták észlelni az 1-2-es erősségű földmozgásokat, azonban ma már a legapróbb rezdüléseket is rögzítik a műszerek. A valós aktivitás tehát nem nőtt drámaian, csak sokkal több adat áll a rendelkezésünkre. 

Földmozgás ≠ Földrengés 

Sokan gondolják, hogy ez a fogalom egy és ugyanaz. Azonban a földmozgás egy gyűjtő fogalom, amibe beletartoznak a természetes földrengések, és a bányarobbantások, vulkáni mozgások, csuszamlások is. Tehát minden földrengés földmozgás, de nem minden földmozgás földrengés. Így cikkünk elején írt szám csupán töredéke volt természetes földrengés, a többi mind mesterséges beavatkozás következménye volt. Ezért nem kell megijedni, nem lesz drámaian több a szeizmikus aktivitása kis országunknak, csupán érzékenyebbek vagyunk már ezekre a témákra.

Nyitókép: menur / shutterstock

MTI