Sokakat sokkolhat: idén korábban jön az óraátállítás – itt az igazság, mikor kell áttekerni a mutatókat

Bár elsőre úgy tűnhet, hogy mindössze egyetlen óra különbségről van szó, a valóságban ez a változás sokkal nagyobb hatással van a mindennapjainkra, mint gondolnánk. Az óraátállítás ugyanis nem csupán a faliórák mutatóit érinti, hanem a szervezetünk belső ritmusát is teljesen felboríthatja. A hirtelen jött átállás fáradékonyságot, alvászavart, ingerlékenységet és koncentrációs problémákat okozhat, sőt egyes szakértők szerint még a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata is nőhet a következő napokban. 

Óraátállítás 2025 – miért lesz most más?

Az idei ősz nemcsak a hűvösebb reggeleket és a hosszabb éjszakákat hozza magával, hanem egy aprónak tűnő, mégis milliókat érintő változást is: korábban érkezik az óraátállítás. Bár sokan legyintenek rá, hogy „csak egy óráról van szó”, a gyakorlatban mégis komoly hatással lehet a mindennapjainkra – hiszen a biológiai óránk nem kapcsolódik automatikusan át egy éjszaka alatt. 

2025-ben a téli időszámítás október 26-án, vasárnap kezdődik, amikor hajnalban 3-ról 2-re kell visszatekerni az órákat. Ez elsőre örömnek tűnhet, hiszen egy órával tovább alhatunk, de a szervezetünk nem mindig így értelmezi a változást. A megszokott ébredési és elalvási ciklus felborul, és sokan tapasztalhatják azt, hogy napokig nyűgösek, fáradékonyak, sőt koncentrációs problémákkal küzdenek. Ez különösen a kisgyerekeket és az időseket érinti érzékenyen, de egy egészséges felnőtt is megérzi.

Hogyan reagál a szervezetünk a hirtelen átállásra?

Az emberi test egy nagyon kifinomult belső órával, úgynevezett cirkadián ritmussal működik, amit az ébrenlét, az alvás, az étkezések és a fényviszonyok szabályoznak. Amikor azonban mesterségesen belenyúlunk ebbe a ritmusba – például az óraátállítás miatt –, a szervezet összezavarodik. Sokan ilyenkor tapasztalnak alvászavart, fáradtságot vagy ingerlékenységet, de a kutatások szerint még a szív- és érrendszeri panaszok is gyakoribbak lehetnek az átállást követő napokban. Egyes orvosok arra is figyelmeztetnek, hogy a depresszióra hajlamos embereknél a rövidülő nappalok és az óraátállítás együtt fokozhatják a lehangoltságot. 

Ráadásul az őszi időszakban, amikor amúgy is kevesebb a napsütés, a szervezet melatonin-termelése könnyebben kibillenhet az egyensúlyából, ami fáradékonysághoz és akár immunrendszeri gyengüléshez is vezethet. Az is fontos, hogy a nappalok rövidülésével kevesebb természetes fényhez jutunk, pedig ez lenne a legfontosabb a bioritmus helyreállításához.

Bár az Európai Parlament már évekkel ezelőtt megszavazta, hogy véget kellene vetni az óraátállítás gyakorlatának, a tagállamok nem tudtak megállapodni abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítás maradjon végleges. Emiatt a rendszer egyelőre marad, és minden évben kétszer borítja fel a napirendünket. Magyarország korábban jelezte: inkább a nyári időszámítás állandósítása mellett tenne le voksot, ám mivel az uniós döntés még várat magára, idén is ugyanaz a forgatókönyv vár ránk: október végén visszaállunk a téli időre. 

Addig is érdemes néhány nappal előtte fokozatosan hozzászoktatni a szervezetet: kicsit korábban kelni, lefekvés előtt kerülni a képernyők kék fényét, és minél több természetes fényt engedni a mindennapokba. Ezek az apróságok nagyban megkönnyíthetik az átállást, és csökkenthetik a kellemetlen mellékhatásokat.

Nyitókép: Mehes Daniel / Shutterstock