Cuki külső, pokoli belső. Az utóbbi években felkapottá vált otthoni gombatermesztés egyik sztárja az aranysárga laskagomba.
Egyik pillanatról a másikra a konyhák dísze lett az aranysárga laskagomba, egészséges és ízletes, ráadásul egyszerűen nevelhető. Azonban a sárga kalap alatt nem csak finom falatok rejtőznek – új kutatás szerint invazív fajként óriási pusztítást okoznak az amerikai erdőkben. Ezek a gombák most komoly fenyegetést jelentenek a helyi gombafajokra és az erdei ökoszisztémákra, amelyek már amúgy is sebezhetők a klímaválság és élőhely-eltűnés miatt.
A gombák az erdők rejtett hősei. Nemcsak lebontják az elhalt növényi anyagokat, de nélkülözhetetlenek a tápanyagok körforgásában, a szénmegkötésben, sőt, a fák gyökérrendszerével együttműködve segítik a növények víz- és tápanyagfelvételét is. Egy-egy különleges gombafaj akár új gyógyszerek kiindulópontja is lehet.
Az aranysárga laskagomba azonban nem együttműködik – kiszorítja a természetes, őshonos gombafajokat, és szinte egyeduralkodóvá válik a fák korhadó törzsein. Egy Wisconsin államban végzett kutatás során a kutatók mintákat vettek erdei fák belsejéből, majd DNS-elemzéssel összehasonlították a gombaközösségeket. Az eredmény megdöbbentő volt: az aranysárga gombával fertőzött fákban feleannyi gombafajt találtak. Olyan fajok tűntek el, mint például a taplógomba vagy az osztrigagomba.
És hogy hogyan jutottak ki a természetbe? Senki sem tudja pontosan. A gombák spórái könnyen terjednek a széllel, így egyetlen elhibázott lépés elegendő lehet ahhoz, hogy egy új invazív faj megvesse a lábát az erdőben. A jelenség nem egyedi. A globális kereskedelem és a házi termesztés terjedése miatt egyre több gombafaj jut el olyan helyekre, ahol korábban nem fordult elő. Az aranysárga gomba invazívként viselkedik nemcsak az USA-ban, hanem már Svájcban, Németországban, Olaszországban és Szerbiában is.
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy az invazív fajok problémája csak növényeket vagy állatokat érint. Pedig a gombák is képesek gyors terjedésre és ökológiai károk okozására. Mivel a gombaközösségek évezredek alatt fejlődtek ki együtt, egy új, agresszív faj megjelenése boríthatja az egyensúlyt. Ez nemcsak más gombák eltűnéséhez vezet, hanem az egész talajélet, a lebontás, a szénkörforgás és a növények egészsége is sérülhet.
Ráadásul több gombafaj – mint például a Nemania serpens – olyan vegyületeket termel, amelyekből akár új gyógyszerek születhetnek. Ha ezeket kiszorítja egy invazív faj, akkor olyan biológiai értékek is elveszhetnek, amelyek még ismeretlenek számunkra.
A szakértők első javaslata: ne használjunk aranysárga laskagomba termesztőkészletet – különösen ne kültéren. A hobbitermesztők, gombaszaküzletek és forgalmazók számára is fontos lenne figyelmeztetést elhelyezni a csomagoláson, miszerint ez a faj invazív lehet, és csak beltéren, zárt környezetben szabad nevelni.
Alternatív megoldás lehet olyan őshonos fajok termesztése, amelyek nem jelentenek veszélyt a helyi ökoszisztémára. A jövőben kutatások segíthetnek „spóramentes” törzsek létrehozásában is, amelyek nem tudnak kiszabadulni és terjedni a vadonban. Akár célzott gombavírusokkal is kordában lehetne tartani a kóbor spórákból kinőtt kolóniákat.
A gombák csodálatos és rejtélyes élőlények – de mint minden élőlény, a helyüket keresik. Az aranysárga gomba példája azt mutatja meg, hogy még a legártatlanabbnak tűnő dolog is kárt okozhat, ha nem megfelelő körülmények között használjuk.
Nyitókép: Steve A Drehel / Shutterstock
Forrás: zmescience