Ötven év után záródik a "pokol kapuja" – Ez áll a döntés hátterében

A „pokol kapuja" tényleg végleg kialszik? Most megtudjuk!

Egy véletlenből lett tűzkráter

1971-ben szovjet geológusok a karakumi sivatagban földgáz után kutattak, amikor véletlenül áttörtek egy földalatti gázüreget. A föld instabillá vált, és a felszín beszakadt – ezzel megszületett a kráter. Hogy elkerüljék a mérgező gáz terjedését, a tudósok meggyújtották a kiszivárgó metánt, bízva abban, hogy néhány nap alatt kiég.

De a tűz nem aludt ki.

A lángok több mint ötven évig égtek megállás nélkül – éjjel-nappal, télen-nyáron, változatlan intenzitással. A hatalmas, 70 méter átmérőjű kráter mélyéről feltörő lángok szinte természetellenes fényt árasztottak a semmi közepén.

Az évtizedek során a jelenség „pokol kapuja” néven vált ismertté, és Türkmenisztán egyik ritka turisztikai nevezetessége lett. Külföldiek ezrei zarándokoltak a kráterhez, sokan sátoroztak is a pereménél, élvezve a lángok melegét és különleges látványát.

Valóban elszunnyad a „pokol kapuja"?

Az utóbbi években a türkmén vezetés stratégiát váltott. 2022-ben Berdymukhamedov bejelentette, hogy véget kíván vetni a folyamatos égésnek.

Azóta:

• új kutakat fúrtak a kráter közelében a földgáz elvezetésére,
• régi, használaton kívüli gázszivattyúkat újraindítottak,
• így a kráter alól érkező gázutánpótlás jelentősen csökkent.

Ennek következtében a lángok ma már csak halványan parázslanak, és kizárólag közvetlen közelről láthatók – míg korábban több kilométerről is izzott az ég alja.

Környezetvédelmi szempontból ez hatalmas dolog

A látványosság hatalmas környezeti teher. Türkmenisztán ugyanis világszinten is vezető metánkibocsátó az ilyen ellenőrizetlen szivárgások miatt. A metán a szén-dioxidnál többszörösen erősebb üvegházhatású gáz, és a kráter az elmúlt öt évtizedben százmillió köbméteres nagyságrendben engedhette a légkörbe ezt az értékes, de veszélyes anyagot. A lángoló gödör bár elégette a kiszivárgó metánt, ezzel részben csökkentve a hatását, a folyamatos szivárgás miatt ez sem volt elég. Most, hogy a gáz más kutakon keresztül kinyerhetővé vált, a kráter zárása nemcsak jó döntés, hanem környezeti fordulópont is lehet.

Bár a lángok ma már alig pislákolnak, a tudósok nem zárják ki, hogy újabb gázkitörések újraéleszthetik a tüzet. A kráter ugyanis valószínűleg összeköttetésben áll Türkmenisztán hatalmas metántartalékaival, így a helyzet bármikor változhat.

Addig azonban úgy tűnik, hogy a világ egyik legismertebb „tűzkrátere” – amely egy tudományos balesetből lett kultikus hely – végül lehunyja szemét.

Nyitókép: Martpod  / Shutterstock

forrás: dailymail.co.uk