
Egyre rosszabb és szomorúbb a helyzet. A parajdi sóbánya tetején kráterek jelentek meg, számos ember ki kellett menekíteni az otthonából, ráadásul a környéken sós víz folyik a csapból.
Mi jöhet még? – kérdezhetik a parajdiak, akik minden nap egyre rosszabb és rosszabb hírt kapnak a bányáról.
Parajdon továbbra is kritikus a helyzet: a sóbánya régi részének tetején nem keletkeztek újabb beomlások, de a korábbiak növekedtek, és a felszín több pontján is megindult a talaj. A szakemberek szerint a víznyomás újabb és újabb üregeket szakít be, de ez a lassú beomlás még mindig jobb, mintha egyszerre szakadna be az egész bánya.
A következő videót láthatóak az egyre növekedő kráterek:
A leginkább veszélyeztetett zónát a Sóhát környékén határozták meg, különösen a Dózsa-bánya fölötti térséget. A hatóságok ideiglenes gátépítésbe kezdtek, és 45 háztartás lakóinak kitelepítését rendelték el.
Ráadásul, a parajdi bányakatasztrófa következtében megnőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma, ami miatt 16 Maros megyei településen ihatatlanná vált a vezetékes víz. A hatóságok 30 napra veszélyhelyzetet hirdettek, és ivóvizet biztosítanak az érintett települések lakóinak.
A térségben továbbra is heves esőzések vannak, ami megnehezíti a kármentési munkálatok megkezdését. A szakemberek folyamatosan figyelik a helyzetet, de a bánya mélyén zajló folyamatokról jelenleg ismeretlenek az információk. A helyi közösség jövője bizonytalan, mivel a turizmus és a sóbánya működése is veszélybe került.
A parajdi sóbánya katasztrófája nemcsak egy ipari baleset, hanem egy egész közösség létalapját sodorta válságba. A helyiek és a hatóságok mindent megtesznek a helyzet kezelésére, de a természet ereje továbbra is komoly kihívást jelent.
Nyitókép: AFP / Alex NICODIM / AFP