Vegyszert az óceánba – Őrült ötlet, vagy utolsó esély a bolygó megmentésére?

A környezetszennyezés, a globális felmelegedés borzasztó következményeket hozott, amelyben az óceánok és azok élővilágai elképesztően szenvednek. De most elképzelhető, hogy van lehetőségük egy szebb jövőre.

Óceánok a tűréshatáruk végén

Ahogy az atmoszférában nő a szén-dioxid mennyisége, az óceánok kénytelenek egyre többet elnyelni belőle – ez azonban súlyos következményekkel jár. A víz pH-értéke csökken, vagyis savasabbá válik, ami különösen az apró tengeri élőlényeket érinti: a kagylók, rákok, sőt, a teljes tengeri ökoszisztéma veszélybe kerül. A savasodás mértéke az iparosodás előtti állapothoz képest már 40%-os csökkenést mutat a pH-ban – ez drámai.

2012-ben például a Csendes-óceán amerikai partjainál olyan erőteljes savasodás történt, hogy több száz kilométeren pusztultak el a moszaterdők. Ez nemcsak a biodiverzitásra csapás: a halászat, a turizmus és a part menti gazdaságok is szenvednek tőle.

Milliárdos megoldás – de működik is?

Az utóbbi években olyan vállalatok, mint az amerikai Ebb Carbon vagy a kanadai Planetary Technologies, elképesztő pénzeket vontak be: több millió dolláros szerződést kötöttek például a Microsofttal, hogy az óceánok savasságát mesterségesen csökkentsék. Az ötlet: lúgos vegyületek hozzáadása a tengervízhez, hogy ellensúlyozzák a savasodást – ezt hívják óceán-lúgosításnak.

Azonban ez a „vegyszeres” megoldás még alig kipróbált, és a tudósok megosztottak: néhányan lehetőségként tekintenek rá, mások viszont óva intenek. Ha túl sok lúgot juttatnak a vízbe, az ásványi anyagok kicsapódhatnak, zavaros vizet, fényhiányt és táplálékláncbeli problémákat okozva.

A cégek igyekeznek megnyugtatni a közvéleményt: precízen szabályozzák a beavatkozásokat, folyamatosan mérik a vízminőséget, és azonnal leállítják a rendszert, ha gond van. Egyes kísérleteket őslakos közösségekkel együttműködve, például a washingtoni Port Angeles térségében végeztek – de a technológia még gyerekcipőben jár. 

Mennyire rizikós?

Miközben a cégek futószalagon adják el a szén-dioxid-eltávolítási krediteket nagyvállalatoknak – így próbálják csökkenteni azok kibocsátási lábnyomát –, a tudományos világ nagy része óvatosságot javasol. Sok szakértő szerint előbb a természetalapú megoldásokat kellene előtérbe helyezni: például tengeri élőhelyek helyreállítását vagy a kibocsátás tényleges csökkentését.

A gond nemcsak az, hogy ezek az új technológiák bizonytalanok, hanem az is, hogy a szabályozásuk még nem létezik. Míg a jogalkotók csak most kezdik utolérni a fejlesztéseket, addig a cégek már terepen végeznek teszteket – olykor a helyi lakosság tiltakozása ellenére. Ilyen volt például a Planetary Technologies esetében az angliai Cornwall partvidéke, ahol a helyiek attól féltek, a kísérletek végzetes hatással lehetnek a szürke fókákra és a helyi ökoszisztémára.

Egy biztos: a tengerek megmentésére való törekvés sürgető. Hogy a válasz mesterséges beavatkozás, természetes regeneráció, vagy ezek kombinációja lesz, azt a következő évek döntik el.

Nyitókép: Andrea Izzotti / Shutterstock

Forrás: theguardian