
Az űrkutatás új aranykora kezdődött el. Míg néhány évtizede még csak két nagyhatalom versenyzett egymással az űr meghódításáért, ma már országok tucatjai állnak rajtvonalhoz – és a célpont immár nemcsak a Hold elérése, hanem annak tartós birtokba vétele is.
Kína és Oroszország közös holdbázist építene, nukleáris energiával működtetve, miközben az Egyesült Államok Artemis-programja is egyre nagyobb sebességre kapcsol. De nemcsak a nagyhatalmak indultak útnak: Magyarország is saját űrhajóst küld a világűrbe. Vajon mit hoz a jövő?
A világ figyelme újra a Hold felé fordult, méghozzá nem is akárhogyan: Kína és Oroszország 2035-re egy működőképes nukleáris energiával működő űrbázist terveznek telepíteni a Hold déli pólusára. A projekt része az ún. Nemzetközi Holdkutató Állomás (ILRS), amely hosszú távon nemcsak robotikus, hanem emberi jelenléttel is számol. A két ország ezzel új fejezetet nyit az űrverseny történetében, és nyílt kihívást intéz az amerikai Artemis-program felé.
Miközben a NASA holdra szállási tervei egyre késlekednek, az ILRS már 17 ország támogatását élvezi – köztük olyan nem hagyományos űrnemzetekkel, mint Egyiptom vagy Venezuela. És a kínai "555 projekt" célja, hogy ez a szám 50 országra, 500 kutatóintézetre és 5000 kutatóra bővüljön.
A Hold déli pólusa azért is különösen vonzó, mert itt a legnagyobb az esély a vízjég megtalálására, valamint hosszabb ideig süt a Nap – ez pedig energiatermelés szempontjából kulcsfontosságú. És ahol víz és energia van, ott élet is lehet.
A Holdon az energiatermelés nem egyszerű feladat: az éjszakák akár 14 földi napig is eltarthatnak, a kráterek mélyén pedig örök sötétség uralkodik. Ezért a napelemek és akkumulátorok nem elegendőek. Itt jön képbe a nukleáris technológia, amely stabil és hosszú távú energiát biztosíthat.
Oroszország évtizedek óta vezető szerepet tölt be az űrbe telepíthető atomreaktorok terén, és most Kína is nyitottan áll a technológia átvételéhez. A cél: önállóan működő reaktor a Holdon, amely ellátja árammal az űrbázist, a kutatási eszközöket, hőszabályozást, sőt még a jövőbeli holdjárókat is.
Ez lehet az első alkalom az emberiség történetében, hogy nukleáris reaktort telepítenek egy másik égitestre.
Miközben a nagyhatalmak a Hold birtoklásáért versenyeznek, Magyarország is történelmi eseményre készül: Kapu Tibor magyar űrhajós június 8-án indulhat útnak a világűrbe – ez lesz az ország második űrutazása Farkas Bertalan óta.
Kapu Tibor nemcsak hazai szinten képvisel óriási mérföldkövet, hanem a közép-európai régió egyik legígéretesebb űrkutatási projektjének résztvevője is. A misszió célja több tudományos kísérlet elvégzése és az emberi szervezet viselkedésének vizsgálata mikrogravitációs környezetben. Bár az ő útja nem a Holdra, hanem egy Föld körüli pályára tervezett űrállomásra vezet, mégis szimbolikus súlya van: Magyarország is belépett az űrverseny új szakaszába.
Forrás: zmescience.com
Nyitókép: Artsiom P / Shutterstock