Május 18. Vasárnap, Alexandra, Erik

Csillagászok figyelmeztettek: Apokaliptikus napkitörés érkezik - van okunk félni?

Május 12-én a Nap északi féltekéjén egy hatalmas, közel 1 millió kilométer hosszú plazmaszál – becenevén „madárszárny” – szakadt le, és indult el az űrben. Figyelmeztetést adtak ki egy közelgő napkitörésről.

 

Ez a filamentum kétszer hosszabb, mint a Föld és a Hold közötti távolság, és a NASA űrteleszkópjai lenyűgöző felvételeket készítettek róla. Bár a napkitörés főként északi irányba halad, a tudósok szerint a kilökődés egy része ma, május 16-án elérheti a Földet,  geomágneses vihart okozva.

Gigászi napkitörés közeleg: van okunk félni?
Gigászi napkitörés közeleg: van okunk félni? Fotó: This Lama / Shutterstock

Hogyan történt a napkitörés?

A Nap felszínén időnként sűrű, hűvösebb plazmaszálak – filamentumok – lebegnek, melyeket erős mágneses mezők tartanak a helyükön. Amikor ezek a mezők instabillá válnak, a filamentumok hatalmas sebességgel kilökődnek az űrbe, amit koronakidobódásnak (CME) nevezünk. A mostani esemény során két ilyen filamentum vált instabillá, és együttesen indultak el a világűrbe, egyedülálló „madárszárny” alakzatot formálva. 


Eljöhet a világvége? 

A hatalmas napkitörés mérete és energiája önmagában lenyűgöző – de vajon jelent-e végzetes fenyegetést a Földre? A válasz: nem közvetlenül, de nem is teljesen ártalmatlan. 

A tudósok már régóta figyelmeztetnek arra, hogy egy igazán nagy erejű koronakidobódás – ha pontosan a Földet találná el – komoly károkat okozhatna: áramszüneteket, műholdak kiesését, navigációs és kommunikációs rendszerek leállását. Egy ilyen esemény nem a világ pusztulását hozná el, de a modern társadalom infrastruktúráját átmenetileg „térdre kényszeríthetné”.

Ez a mostani kilökődés a tudósok szerint különösen erősnek ígérkezik.  

A napmaximum miatt gyakoriak a kilökődések: ez a kép május 13-án készült
A napmaximum miatt gyakoriak a kilökődések: ez a kép május 13-án készült Fotó: NASA/SDO / SWNS  / Northfoto

A geomágneses viharok nemcsak technológiai rendszereinket veszélyeztetik, hanem a természetre is hatással lehetnek. Korábbi megfigyelések szerint ilyen viharok során madarak tájékozódási képessége is sérülhet, ami tömeges elhulláshoz vezethet. Például 2023-ban Mexikóban és Walesben is megfigyeltek hasonló eseteket, ahol több száz madár zuhant le az égből ismeretlen okokból, amelyeket később geomágneses aktivitással hoztak összefüggésbe.

A világvége tehát szó szerint nem jön el, de tapasztalhatunk furcsaságokat emiatt, ami arra hívja fel a figyelmünket, hogy milyen sérülékeny a modern technológia a természet erőivel szemben. 

Nyitókép: This Lama / Shutterstock

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Köpönyeg Google News oldalán is!